EOV
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Egységes Országos Vetület (EOV): a magyarországi földmérési térképek vetületi rendszere, ami 1976-ban került bevezetésre, összhangban az Egységes Országos Térkép rendszerrel (EOTR-rel). Ferdetengelyű, szögtartó, ún. süllyesztett hengervetület. Alapfelülete a Nemzetközi Geodéziai Unió által az 1967-ben elfogadott IU-GG/1967 elnevezésű forgási ellipszoid (nagy tengelye 6 378 160 m, lapultsága (1/f): 298,247167427)
A koordináta-tengelyek tájékozása ÉK-i, vagyis a pozitív X iránya északra, a pozitív Y iránya keletre mutat. A síkvetületi koordináták előjeles mennyiségek. A számítások egyszerűsítése érdekében a koordináta-tengelyek önmagukkal párhuzamosan X – irányban 200 000, Y – irányban 650 000 méterrel vannak eltolva azért, hogy az egész ország területe az első koordináta-negyedbe essék, és az X koordináta 400 000 m-nél mindig kisebb, az Y koordináta 400 000 m-nél mindig nagyobb legyen, ezzel is elkerülve a koordináták esetleges felcserélését.