Eugen Kolisko

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Eugen Kolisko (Bécs, 1893. március 21. – London, 1939. november 29.) osztrák orvos-kémikus, fizikus, matematikus, író, antropozófus.

Apja, Alexander Kolisko (1857 – 1918) szintén orvos, egyetemi professzor volt, ő állapította meg Rudolf trónörökös halálát. Anyja, Amalie Kolisko (született Freiin von Eschenburg) zongorista volt.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Főbb művei
- 2.1 Lili Koliskóval közösen írt művei
3 Ajánlott irodalom
4 Lásd még

[szerkesztés] Élete

A bécsi Schottengymnasium növendéke volt, ott kötött életre szóló barátságot Walter Johannes Steinnel. 1909-ben meghalt bátyja, Fritz Kolisko, akivel együtt voltak orvostanhallgatók a bécsi egyetemen.

1914-ben, Bécsben hallotta először Rudolf Steiner egyik előadását, ami után azonnal belépett az Antropozófiai Társaságba. 1920-ban Steiner meghívta őt az első Waldorf-iskola (Stuttgart) tanárának és iskolaorvosának. 1925-ben, Steiner halála után Marie Steiner őt szerette volna az Antropozófiai Társaság elnökének, ám ez nem valósulhatott meg.

Később feleségével, Lili Koliskóval (1889 – 1976) Angliába költöztek, ahol Kolisko vezetője lett a School of Spiritual Science-nek és a Rudolf Steiner Institute-nak. Számos könyvet írt orvostudományi témák szellemtudományi megközelítésében, cikkeket publikált a Stein által kiadott The Present Age c. lapba.

Eugen Kolisko szívelégtelenségben halt meg 1939. november 29-én, Londonban. Nevét számos Waldorf-iskola viseli, főleg Németországban.

[szerkesztés] Főbb művei

Die Mission des englischsprachigen Westens (részlet: Amerika helye az emberiség kulturális fejlődésében)
The Twelve Groups of Animals
Memory and Phantasy
Elementary Chemistry
Reincarnation and Other Essays
Nutrition and Agriculture
Knowledge of Man
The Human Organism in the Light of Anthroposophy (1927)
Medical Work in Education (1929)
Man’s Connection with the Whole Universe [1943]
Zoology for Everybody I-II. [1944]
Geology [1945]
Az orvosi gondolkodás jelentősége
Az emberi szabadság, 1928