Geréby György

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Geréby György (Budapest, 1957. december 1. – ) magyar filozófus, egyetemi tanár, docens az ELTE Antik és Középkori Filozófiatörténeti Tanszékén.

[szerkesztés] Élete és munkássága

1957. december 1-jén született Budapesten. Egyetemi tanulmányait 1977-1983 között az ELTE filozófia–magyar szakokon végzi. 1982-ben filozófia szakos előadó, 1983-ban magyar szakos tanár. 1992-től az ELTE Metafizika Tanszékén adjunktus, 1982-1992 között, Pécsen a Janus Pannonius Tudományegyetemen tanársegéd.

1993 óta rendszeres meghívott előadó a Közép-európai Egyetem-en (CEU). De meghívott tanárként a következő helyeken is tanít/tanított:

• Ecole des Hautes Etudes en Sciences Sociales (Paris), 1 előadás, 2003/4. Meghívó az EHESS igazgatója, prof. Alain Boureau.
• Fulbright Foundation, Lecturing Grant, Rutgers University, 9 hónap megítélve, 2002/3. ténylegesen a második szemeszterben oktatott, Center for Russian and East Central European Studies.
• Ecole des Hautes Etudes en Sciences Sociales (Paris), 3 előadás, 2001/2. Meghívó: az EHESS igazgatója, prof. Alain Boureau.
• Department of Philosophy, University of Liverpool, 2nd semester, 2001. Akkreditált kurzus: Medieval philosophy. Tanított a következő kurzusban is: Darwin, Marx, Freud and Hellenistic philosophy (prof. Stephen L. Clark meghívására)
• Department of Philosophy, University of Liverpool, 1st semester, 1996/7. 2 kurzus: Plato (H. Robinsonnal) and Introduction to medieval philosophy. (prof. Stephen L. Clark and Howard Robinson meghívására)

2002 óta Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) tagja.

2002. június – 2003. január, Miniszteri főtanácsadó OM, (Csatlakozás az Európai Felsőoktatási Térhez munkabizottság vezető)

1996. január – 1988. június között Miniszteri tanácsadó, MKM, (felsőoktatási reform, Világbanki Program, Felsőoktatási Pályázatok Irodája).

1992. január – 1993. október között Elnöki tanácsadó, Higher Education Support Program, Central European University-n.

1990. május – 1992. július között Igazgató, Civic Education Project Magyarország, (alapító igazgatója a Yale és Harvard egyetemek által kezdeményezett kelet-európai önkéntes egyetemi társadalomtudományi oktatói programnak)

Érdeklődési köre: középkori metafizika, nyelvelmélet és logika, vallásfilozófia, későantik és középkori filozófiatörténet, összehasonlító filozófiai teológia (hellén, bizánci és latin).

[szerkesztés] Fontosabb megjelent művei

• 'Utószó', in: Aquinói Szt. Tamás, A világ örökkévalóságáról. (Sancti Thomae de Aquino, De aeternitate mundi). Ford. G. Borbély, et al. Budapest, 1998. pp. 49-111.
• 'Proklosz, A fizika elemei'. Magyar Filozófiai Szemle 41 (1997), 281-306 and 307-336.
• 'Arisztotelész és Dedekind'. [Aristotle and Dedekind on continuity] Magyar Filozófiai Szemle 41 (1997), 45-76.
• ‘A tudás fénye.’ Café Bábel 26 (1997/3), 10-31.
• ‘Carl Schmitt and Erik Peterson on the Problem of Political Theology. A footnote to Kantorowicz’, in: János M. Bak, Aziz al-Azmeh, eds., Monotheistic Kingship. The Medieval Variants. (Budapest: CEU Press, 2005), 31-61.
• Carl Schmitt teológiája. In: Carl Schmitt jogtudománya. Tanulmányok Carl Schmittről. Szerk. Cs. Kiss Lajos (Budapest: Gondolat, 2004), 260-290. Bibliotheca Iuridica. Acta Congressuum 9.
• ford., Katalin Vidrányi. "The Twentieth-Century Revival of Patristic Traditions." Angol ford: Geréby György, Perczel István és Matthew Suff, in: Adamantius (10) 2004: 267-277.
• és Perczel István. "In memoriam Katalin Vidranyi (1945-1993)," in: Adamantius 10 (2004): 259-266.
• “A ’párthus nyíllövés.’ Erik Peterson Carl Schmitt politikai teológiájáról.” Dénes Iván Zoltán szerk., A szabadság értelme – az értelem szabadsága. Filozófiai és eszmetörténeti tanulmányok. (Budapest: Argumentum, 2004), 201-220.
• “The two sons of the one father. The salvation-historical interpretation of Lk 15,11-32”. in Y. Schwartz, Volkhard Krech ed., Religious Apologetics – philosophical Argumentation. (Tübingen: Mohr Siebeck, 2004), 335-362. Religion in Philosophy and Theology 10.
• ‘A mentális nyelv a nagyskolasztikában. Ockham, Lawtoni Hugo és Crathorn az 1320-as években,’ In: Érvek és Kontextusok. [Arguments and contexts.] ed. M. Újvari (Budapest: Gondolat, 2003), 58-98.
• (ford), Martin Heidegger, „Kérdés a technika nyomán” in: Tillmann J.A. szerk. A későújkor józansága II. (Budapest: Göncöl, 2004), 111-134.
• Petri Pazmany, Opera omnia. I. Felelet. (Budapest, 2000)
• 'Amint Anzelm és Gaunilo mondtak egymásnak', Magyar Filozófiai Szemle 44 (1999), 650-658.
• 'Utószó,' in: Gennadiosz Szkholariosz, Petrus Hispanus mester logikájából. ford. M. Szabó. Budapest, 1999. 207-237.
• 'Eternal allegiances. Duns Scotus' place in the debate about the possibility of an eternally created world.' in: B.Nagy and M.Sebök eds., .... Man Of Many Devices, Who Wandered Full Many Ways... Festschrift in Honor of Janos Bak. (CEU Press, Budapest, 1999), 372-383.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Geréby György honlapja
• Geréby György: Ami botrány és ami nem
• Geréby György: AMIT ANZELM ÉS GAUNILO MONDTAK EGYMÁSNAK
• CV