Gombos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gombos (1899-ig Bogojeva, szerbül Богојево / Bogojevo): falu a mai Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-Bácskai körzetben.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Látnivalók
4 Forrás
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Apatintól 15 km-re délkeletre, a Duna bal partján fekszik. Közigazgatásilag Hódsághoz tartozik.

[szerkesztés] Története

A környéken már 6000 éve megtelepedett az ember. A falu határában több kőkori település nyomai is fellelhetőek, mint azt az 1952-es, Wellenreiter Pál vezette ásatás leletei is bizonyítják. Később avar földvár állt itt, ennek nyomai már nem láthatóak. A honfoglalás korából is gazdag leletanyag került elő.

Gombos az Árpád-korban már jelentős település volt. Vára a 13. században már állt. A település neve ebben az időben Boldogasszonyfalva vagy Bodlogaszonyteleke, a templom védőszentje után. Ebből a névből ered mai szerb neve. 1494-ben II. Ulászló városi rangra emelte és polgárainak kiváltságokat adott. II. Lajos országgyűlést tartott itt. 1526-ban a török felégette, ezzel elvesztette korábbi jentőségét. 1677-ben szabadult fel a török iga alól.

1703-ban a kurucok foglalták el és várával együtt felégették. Az elmenekült lakosság helyére betelepülő szerbek Bogojeva néven alapítottak itt települést, melyet 1770-ben elmosott az árvíz. 1773-ban magyarok népesítették be, temploma Szent László tiszteletére épült. 1866-ban tűzvész, 1876-ban árvíz pusztította. 1910-ben 3225 lakosából 3008 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásához tartozott, majd Hódsághoz csatolták. 2001-ben 2120 lakosából 1154 magyar, 374 cigány, 287 szerb volt.

[szerkesztés] Látnivalók

Határában áll az 1860 előtt épült Gombos-csárda, és két híd ível át a Dunán. A Duna partján nyaraló telep, az 1926-ban, árvíz által keletkezett Strand – fürdőhely.
katolikus templom