Harka

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.6333° k. h. 16.6000°

Harka


	Harka címere

Rang

10,99 km²

Összesen: 1513 fő (2001)
Népsűrűség: 137,67 fő/km²

Irányítószám

9422

Körzethívószám

Térkép
é. sz. 47.6333° k. h. 16.6000°

Település
Mo. térképén

Harka: község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Árpád-kori templom

Madártávlatból a Harkai csúcs

1787-ben épült Evangélikus templom, melynek barokk orgonája 1819-ből, tornya pedig 1886-ból származik

Magyarország észak-nyugati részén, az Alpokalján, Soprontól délre, 5 km-re, közvetlenül az osztrák határ mellett helyezkedik el.

Tengerszint feletti magassága 204 m. Sopron felől közelítve a faluba, a Harkai csúcs (régi nevén Kogelberg) képe tárul elénk. A 276 m magas domb kőzete gneisz, természetvédelmi terület. Védett növénye a szártalan bábakalács.

[szerkesztés] Nevének eredete

A falu neve "Villa harka" formában fordul elő először. A történelem tréfája, hogy a „horka” magyar méltóságnév egy olyan falura szállt, amelyik a történelem során elnémetesedett.

[szerkesztés] Története

A falu nevének első írásos említése egy Székesfehérváron 1245 májusában kelt oklevélen található. Harka környéke már a rómaiak korában lakott terület volt
A 18. század végén Harka a környék egyik leggazdagabb településének számított.
1947-ben Rajk László belügyminiszter, akkor Harka község képviselőjelöltje, a félrevezetett harkai magyar telepesek követelésére a falu nevét Magyarfalvára változtatta, és önkényesen rendelte el a honfoglaláskori magyar Harka falunév eltörlését, és a sebtében kitalált Magyarfalva falunév bevezetését. 1947. szeptember 28-án az átkeresztelési ünnepségen részt vett Rajk László is, ő volt a nap szónoka.
Egy helyi népszavazás után, majd 43 év múlva, 1990. április 1-jén a falu újra visszakapta az ősi, Harka nevet.