Hurling

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A hurling (írül iománaíocht vagy iomáint) főleg az Ír-szigeten játszott, kelta eredetű kültéri csapatsport, amelyet bottal és labdával játszanak. Az elsősorban Írországban játszott hurlinget a világ leggyorsabb mezei csapatsportjának tartják.

Írországi eredetű és sok közös vonást mutat a gael futball nevű játékkal a pályát, a kapukat, a játékosok számát és a sportokban használt kifejezéseket illetően. Hagyományosan férfisport. A nők hasonló játéka a camogie.

A játék célja egy kis labda eljuttatása a fejsze formájú botok segítségével az ellenfél kapujába. A keresztléc alatt a hálóba jutó labda három pontot, a keresztléc felett távozó labda egy pontot ér.

A labdát kézzel is meg lehet fogni és három lépést vinni, ezután a levegőbe vagy a földre ütik a bottal. Rúgni, vagy nyitott tenyérrel ütni is szabad a rövid átadásokhoz. A játékos, aki három lépésnél tovább szertené vinni a labdát, a bot végén egyensúlyozhatja, vagy ütögetheti.

A testtel és vállal való feltartás a sportban szabályos. Nincsenek kipárnázott ruhák, a 21 évnél idősebb játékosok számára azonban ajánlják az arcvédővel is felszerelt műanyag védősisak viselését (bár nem kötelező).

[szerkesztés] Alapszámok

• A csapat 15 játékosból áll.
• A hurley-bot, hurley vagy camán általában 70–100 cm (32–36 inch) hosszú. A kapus ütője némileg másképp néz ki.
• A labda sliotar bőrből készül, átmérője 6,5 cm (2,5 inch).
• Egy jó ütés 150 km/h (93 mph) sebességgel röpítheti el a labdát, akár 100 m (305 láb) távolságra.
• A meccsek két félidősek és összesen 60 percig tartanak (kivéve a 70 perces megyék közti találkozókat és a 13 év alattiak 50 perces meccseit). A bíró mindkét félidő végén hosszabbíthat.