I. Ramszesz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Elődje:
Horemheb

Egyiptomi fáraó
XIX. dinasztia

Utódja:
I. Széthi

I. Ramszesz

Paramesszu

Uralkodása

i. e. 1292-1290

Prenomen

Menpehtiré
Ré ereje örök

Nomen

Ramszesz
Ré gyermeke

Apja

Széthi

Anyja

ismeretlen

Nagy Királyi Hitves

Szitré

Gyermekei

I. Széthi

Sírja

KV16

I. Ramszesz (Menpehtiré) az ókori Egyiptom XIX. dinasztiájának első fáraója; I. Széthi apja, II. Ramszesz nagyapja.

Nem egészen két évig tartó uralkodásának pontos ideje nem ismert, de leginkább úgy tartják, i. e. 1292 és 1290^[1] vagy 1295–1294^[2] közt uralkodott. Bár az első dinasztia alapítójának tartják, rövid uralma csak átmenetet képezett katonatársa, Horemheb és a 19. dinasztia nagy fáraói, I. Széthi és II. Ramszesz uralma között. Maguk a Ramesszidák Horemhebet tekintették dinasztiaalapítónak^[3].

[szerkesztés] Származása és trónra kerülése

Eredetileg Paramesszunak hívták; alsó-egyiptomi nemesi családba született, talán a korábbi hükszosz főváros, Avarisz környékén. Katonai pályára lépett, először az íjászok élére állt (ezt a pozíciót apjától, Széthitől örökölte), majd felfelé haladt a ranglétrán, végül tábornok lett. Barátja volt Horemheb, akit ma a XVIII. dinasztia utolsó fáraójaként tart számon a történettudomány, és aki vezírré nevezte ki. Paramesszu ebben az időben Ámon főpapi tisztjét is betöltötte, így feltehetőleg fontos szerepet játszott abban, hogy Egyiptom visszatérjen a régi valláshoz az Amarna-kor után.

Horemheb, miután nem született fia, Paramesszut jelölte ki örökösének, feltehetőleg mert neki és feleségének, Szitrének már volt egy fia, Széthi, és unokái is, így a trónutódlás nemzedékekkel előre biztosítva volt. Horemheb még életében társuralkodóvá nevezte ki Ramszeszt, és ugyanazokat a címeket adta neki, melyeket ő viselt Tutanhamon uralkodása alatt^[4]. Mivel Egyiptomot észak felől fenyegette komoly veszély, Horemheb döntésében szerepet játszhatott Paramesszu észak-egyiptomi származása (Avarisz főistene, Széth kapcsolatba hozható a kánaáni Baállal). Paramesszu egy időben az északkeleti határvidéken található szilai erőd parancsnoka volt^[5].

[szerkesztés] Uralkodása

Trónra léptekor felvett neve, a Menpehtiré („Ré hatalma örökkévaló”) nagyban hasonlít a XVIII. dinasztiát megalapító I. Jahmesz fáraó uralkodói nevéhez (Nebpehtiré).

Mivel már idős emberként lépett trónra, fiát, Széthit sietve kinevezte trónörökösnek, vezírnek és a szilai erőd parancsnokának, valamint több deltabeli isten, köztük Széth főpapi címét is ráruházta^[6]. Széthit több hadjárat vezetésével is megbízta, többek közt azzal, hogy foglalja vissza Egyiptom elveszített szíriai területeit. Maga Ramszesz inkább a belföldi ügyekkel foglalkozott; ezek közül a legfontosabb, hogy befejezte a karnaki templom második pülónjának építését, melyet még Horemheb uralma alatt kezdtek meg.

[szerkesztés] Halála

Rövid uralma alatt Ramszesznek nem volt alkalma épületek sorát emelni. Halálakor egy sietve befejezett, nem túl nagy sírba temették^[7]. Manethón 16 hónapnyi uralkodást tulajdonít neki, de ennél legalább egy hónappal tovább kellett, hogy uralkodjon, említik ugyanis a 2. év peret évszaka II. hónapjának 20. napját egy sztélén (Louvre C57), melyen elrendeli, hogy ételt és papokat küldjenek a buheni erődben álló Ptah-templomba^[8]. Jürgen von Beckerath úgy véli, Ramszesz ezután öt hónappal halt meg, i. e. 1290 júniusában, mivel fia a semu évszak III. hónapjának 24. napján lépett trónra^[9].

Egyetlen ismert tette, hogy elrendelte az előbb említett núbiai, buheni templom ellátását, valamint megkezdte Abüdoszban egy templom építését, melyet később Széthi fejezett be^[10]. Az idős fáraót a Királyok Völgyében temették el, sírja ma a KV16 számot viseli. A sírt Giovanni Belzoni fedezte fel 1817-ben. A díszítések nagyban emlékeztetnek a Horemheb sírjában (KV57) találtakra.

[szerkesztés] Újrafelfedezése

Ramszesz múmiáját a jelenlegi elméletek szerint az Abu-Raszul sírrablócsalád rabolta el, és Dr. James Douglas üzletember vitte Amerikába 1860-ban. Az azonosítatlan múmiát több mint 130 éven át az ontariói Niagara Múzeumban állították ki különféle érdekességek közt, míg végül William Jamieson kanadai üzletember 1999-ben eladta az atlantai Emory Egyetem Michael C. Carlos Múzeumának. Személyazonosságát nem sikerült minden kétséget kizáróan megállapítani, de a CT-, a röntgenvizsgálatok és a radiokarbonos kormeghatározás segítségével, valamint családtagjai megtalált múmiáival összehasonlítva az egyetem tudósai arra a következtetésre jutottak, igen nagy a valószínűsége, hogy I. Ramszeszről van szó. A múmiát ezután visszaadták Egyiptomnak, ahol 2003. október 24-én államfőnek kijáró tiszteletadással fogadták.

[szerkesztés] Titulatúra

Hórusz-név

Kanaht Uadzsneszit
Az erős bika, ki virul az ő felségében

Nebti-név

Haemneszuemitem
Ré képmása, Atum hasonlatossága

Arany Hórusz-név

Szemenmaat Khettaui
Maat megjelenése a Két Földön

Alsó- és Felső-Egyiptom királya

Menpehtiré
Ré ereje örök

Ré fia

Ramszesz
Ré gyermeke

[szerkesztés] Források

^ J. Von Beckerath, Chronologie des Äegyptischen Pharaonischen (Mainz: Phillip von Zabern, 1997), p.190
^ Michael Rice, Who's Who in Ancient Egypt (London: Routledge, 1999)
^ Ian Shaw: Az ókori Egyiptom története (Debrecen, GoldBook, 2004; ISBN 963-425-022-X)
^ Shaw; op. cit.
^ Shaw; op. cit.
^ Shaw; op. cit.
^ Joyce Tyldesley, Rameszesz: Egyiptom legnagyobb fáraója (Debrecen, Gold Book, 2002; ISBN 963-9437-28X)
^ Peter J. Brand, The Monuments of Seti I: Epigraphic, Historical and Art Historical Analysis (Leiden: Brill, 2000), pp.289, 300 and 311.
^ von Beckerath, Chronologie, p.190
^ Nicolas Grimal, A History of Ancient Egypt (Oxford: Blackwell Books, 1992), p. 245