Ingerület

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az ingerület az inger haladását jelenti az idegsejteken. Ez a folyamat egy bioelektromos jelenség, amely oxigénfogyasztással és hőtermeléssel jár, és kifejezője az akciós potenciál görbe, amit oszcilloszkóppal lehet kimutatni.

[szerkesztés] Terjedése

A membrán felszínén az ingerületvezetés a potenciálkülönbségeken alapszik. Így halad az ingerület. Ez minden sejtre jellemző, csak más szövet sejtjeinél a potenciál különbség nem túl nagy, így nem vezeti, kivétel az idegsejt, és az izomsejt, ezért csakis ezek a sejtek ingerelhetőek. A sejt membrán külső és belső felén különböző egy vegyértékű ionok vannak. A külső felén Na⁺ nagy mennyiségben, és Cl^- kis mennyiségben, tehát a sejtmembrán külső fele pozitív töltésű. Belső felén: K⁺ és nagy mennyiségben fehérje negatív töltésű anionok vannak, ezért a belső fele negatív töltésű lesz. Ezeket a membránokat polarizált membránnak nevezzük. Nagy a feszültség különbség, -90 mV (nyugalmi feszültség). Ha inger éri a membránt, akkor egy rövid időre megváltozik a feszültség. Ez azért lakul ki, mert az inger hatására a membrán áteresztővé válik a Na⁺-mal és nagy mennyiségű Na⁺ áramlik be az idegsejtbe. Így egy rövid időre a belseje válik pozitívvá és a külseje lesz negatív. Ez depolarizációnak nevezzük. Ez az akciós potenciál hullámként halad végig a membránon, végül visszaáll az eredetire.

[szerkesztés] Az akciós potenciál görbéje

Az akciós potenciál görbéje 5 szakaszból áll:

• Nyugalmi potenciál – a membránra még nem hatott ingerület
• Depolarizáció – a Na+ ionok áramlása megkezdődik
• Csúcs potenciál – az áramlás mértéke a legnagyobb
• Repolarizáció – megindulnak visszaáramlani az ionok a kezdeti helyre
• Hiperpolarizáció- a membrán belső fele egy rövidebb ideig negatívabb lesz, mint a nyugalmi potenciálkor. Ez azért van, hogy az ideg ne legyen rögtön ingerelhető.

A görbe magassága mindig ugyanolyan, vagyis érvényes a „Minden vagy semmi” törvénye, ha az inger eléri az ingerküszöböt, kialakul az akciós potenciál, és a továbbiakban bármennyire nagy inger éri nem változik meg a magassága, ha viszont nem éri el az ingerküszöböt, semmi sem történik. Ha nagyobb volt az inger, a hullámok sűrűn vannak. Tehát a hullám frekvenciája mutatja az erősséget, nem a hullám magassága. Egy ilyen akció a másodperc ezrede alatt játszódik le. Az ingerület haladása az idegsejtben függ az idegsejt tulajdonságától, a Mielin hártya jelenlététől (ha van, akkor a Randier befűződésen halad, így akár 120 métert is megtesz szekundumonként, de ha nincs Mielin hártya, akkor a haladási sebesség csak pár m/s), külső tényezők (hőmérséklet, nyomás...), vegyi anyagok jelenléte (pl. alkohol, drog).