Ismeretségi hálózat
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az ismeretségi háló(zat) (social network) egy közösségi struktúra, ami egyének vagy szervezetek kapcsolataiból áll; tartalmazza azt, hogy ezek a szereplők között a szociális kapcsolatok hogyan és milyen módon léteznek, a felületes ismeretségtől az életre szóló barátságig vagy rokoni kapcsolatokig. A kifejezést J. A. Barnes használta először 1954-ben (Class and Committees in a Norwegian Island Parish, "Human Relations"). Az ismeretségi hálózatok (csoportok) maximális mérete általában 150 fő és az átlag 124 fő körül van. (Hill és Dunbar, 2002).
Az ismeretségi hálózatok analízise fontos szerepet játszik a modern szociológiában, antropológiában, szociálpszichológiában. A tudományos vizsgálatok bemutattak változatos szinten létező hálózatokat a családoktól egészen a nemzetekig, melyek kritikus részei a problémák megoldási módjának, a szervezetek működésének és annak, hogy az egyének hogyan tudják céljaikat elérni.
Az ismertségi hálók emellett az internet egyre népszerűbb részei, ahol barátok, üzletfelek és ismerősök közötti kapcsolatokra épülő rendszerekben lehetséges keresni, üzeneteket váltani vagy egyéb adatokat, információkat cserélni.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az elmélet alkalmazásai
[szerkesztés] Szociológiai alkalmazások
[szerkesztés] Közösségi alkalmazások
[szerkesztés] A legrövidebb út és a globális ismeretségi háló
[szerkesztés] Internetes ismeretségi hálók
Az internet törénetének első ismertségi hálója az amerikai Classmates.com volt, amely 1995-ben nyílt meg a nagyköznség számára. Ezt más, szintén amerikai oldalak követték, még a '90-es évek végén, mint a SixDegrees.com (1997), Epinions (1999), majd az első európai versenytárak: Cao.com, Dooyoo és ToLuna. Az internetes ismertségi hálók teljesen 2001-ig csak nőttek, és lényegében az ismerősök és barátok tárolásán kivül mást nem tudtak. Az elkövetkezendő évek nagy változást hoztak a rendszerek müködésében, mert kialakult a 21. század új barátokkal, ismerősökkel tarkított formája a virtuális közösség. Ebben már a felhasználók közötti fórumozás, üzenetküldés, blogolás és képmegosztás – lényegében az interkativitás – vált a közösségek alkotojává, amely az elején nagy újdonságként hatott. Így történt meg, hogy 2005-ben az ismertségi hálózatok száma elérte a 200-at, és a legnépszerűbb amerikei háló a MySpace megelőzte nézettségszámban a világelső keresőt, a Googlet. A keresőcég saját hálózata – az Orkut – ekkor még nem volt olyan felkapott, mint napjainkban. Az ismertségi hálók egy újfajta piac megjelenését jelentették az interneten, ezt bizonyítja, hogy a világ legnagyobb cégei, mint a Yahoo is elindították már saját hálózatukat.
Az ismertségi hálók Magyarországot is hamar elérték, nálunk 2002-ben egy baráti társaság ötlete alapján jött létre az első ilyen tipusú hálozat, wiw (who-is-who / ki-kicsoda) néven. Ezt később 2005-ben iWiW-re keresztelték és ma a Magyar Telekom cégcsoport tulajdonában van. Az iWiW sikerén felbuzdulva Magyarországon is gomba mód szapordni kezdtek a különböző hálozatok, így 2006 áprilisában elindult a myVIP hálozata, amely ma a II. legtöbb felhasználóval rendelkezik hazánkban, majd ezt követték sorjában a Barátikör.hu, a PeoPLe.hu és a Milgram.hu.
A közösségek alapját a meglévő tagok adják, akik meghívó segítségével bővítik mind saját ismerősik körét, mind a közösség összlétszámát. A Felhasználóknak rengeteg lehetősége van a csatlakozás után az oldalokon: saját adatlapot (profilt) készíthetnek, amelyen a magukról bizonyos információkat oszthatnak meg (például elvégezett iskolái, munkahelyei vagy elérhetősége), tagjai lehetnek kisseb közösségeknek (klubboknak), írhatnak blogot, képalbumokat készíthetnek és apróhirdetéseket adhatnak fel. A saját ismerőseinek rendezésére is több mód van: csoportokba szedheti őket, vagy névjegyzéket készíthet belőlük kívánsága szerint. Természetesen ezek a lehetőségek, mind oldalfüggőek és az egyes oldalak egymástól eltérőek lehetnek, ezen szolgáltatások nyújtásában. Ezek az oldalak többek között a baráti kapcsolatokon túl alkalmasak lehetnek üzleti kapcsolat kialakítására is.
Az ismertségi hálózatok látóköre egyre szerteágazóbb, és szeretik összekötni a marketing jegyében a kellemeset a hasznossal. Így az ismertségi hálózatok felhasználóinak, a megadott információik alapján személyre szabott reklámokat tudnak nyujtani, értesíteni tudják a kedvenc sportjának eseményeiről és szakképzetségéhez mérten álláslehetőséget tudnak neki ajánlani. Ez utobbi két funkció Magyarországon még nem jelent meg.
A legtöbb ismertségi hálozat az internetten nyilvános, és bárki által (egy meghívó birtokában) igénybe vehető. Természetesen a nagyobb cégek rendelkezhetnek, belső ismertségi hálozattal (ezek általában programok), amelyekkel nyilvántartják dolgozóik adatait. Ezekbe általában minden dolgozó sajátmaga töltheti fel saját képesítéseit és bizonyítványait, amellyel megkönnyíti a cégvezetőknek esetleges továbbképzését, áthelyezését, előléptetését