IV. Henrik francia király
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
IV. Henrik (Pau, Navarra 1553. december 13. - Párizs, 1610. május 24.) 1589 és 1610 között Franciaország királya 1572 és 1610 között pedig Navarra királya. Franciaország első Bourbon uralkodója. Szülei Antoine de Bourbon, Vendôme hercege, és Jeanne d'Albert, Navarra királynője voltak.
Henriket római katolikusnak keresztelték, de protestánsként nevelték; anyja a kálvinizmust rendelte Navarra államvallásává. Henrik tizenévesen csatlakozott a hugenottákhoz. 1572-ben, anyja halálával Navarra királya lett. Még ez év augusztus 18-án elvette Valois Margitot, IX. Károly francia király testvérét. Anyósa, Medici Katalin titokban megszervezte az esküvőre érkező protestánsok lemészárlását (Szent Bertalan éjszakája). Augusztus 24-én Párizsban és környékén több ezer protestánst mészároltak le. Maga Henrik csak úgy menekült meg, hogy színleg áttért a római katolikus vallásra.
Henriket kedvelték alattvalói, és a franciák még ma is mint jó királyra emlékeznek rá. Egy anekdota szerint azt kívánta népének, hogy vasárnap minden francia fazekában egy tyúk főjön. Népszerűsége ellenére egy fanatikus katolikus alattvalója, François Ravaillac végzett vele.
[szerkesztés] Családja
Valois Margittal kötött házasságát VIII. Kelemen pápa 1599-ben felbontotta, gyermekeik nem születtek.
Második felesége, Medici Mária I. Ferenc toscanai nagyherceg leánya volt (1600-tól). Gyermekeik:
- XIII. Lajos (1601-1643), francia király (1610-1643)
- Erzsébet (Izabella) (1603-1644), IV. Fülöp spanyol király első felesége
- Krisztina Mária (1606-1663), I. Viktor Amadeus szavójai herceg felesége
- Gaston (1608-1660), Orléans hercege
- Henriette Mária (1609-1669), I. Károly angol király felesége
Emellett 11 házasságon kívüli gyermeke is született négy szeretőjétől.
Előző uralkodó: III. Henrik |
Francia uralkodó 1589 – 1610 |
![]() |
Következő uralkodó: XIII. Lajos |