IV. Lipót
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
IV. (Bőkezű) Lipót (kb. 1108 - 1141. október 18., Niederaltaich, Bajorország) osztrák őrgróf 1136-tól, bajor gróf 1139-től.
III. Lipót egyik legkissebb fia volt. Nem tisztázott hogy miért ő örökölte a trónt bátyjai, Adalbert és II. (Jasomigrott) Henrik helyett.
Anyja, Ágnes ágán kapcsolódott a Hohenstauf-dinasztiához. Ez a kapcsolat volt a forrása folyamatos versengéseinek a Welf családdal. Ő "ajándékozta" az akkor a Welfek uralma alatt álló Bajorországot III. Konrád német-római császárnak. A képviseletét ezután ott bátyján Ottón freisingi püspökén keresztül oldotta meg.
Rövid uralkodásának legfontosabb eseménye Mautern cseréje volt Passau püspökével. A püspök építette a Szent Péter templomot Bécsben. Cserébe az őrgróf elismerte a terjeszkedéseit városfalakon kívül. Ezzel megvédve azt a területet ahol később az új egyház megye született központjában a később megépült Szent István Katedrálissal.
Lipót váratlanul halt meg rövid uralkodás után. A trónon bátyja, Henrik, követte.
Előd: III. Lipót |
IV. (Bőkezű) Lipót
osztrák őrgróf (1136. november 15. - 1141. október 18.) |
Utód: II. (Jasomigrott) Henrik |
Előd: X. Henrik |
IV. (Bőkezű) Lipót
bajor gróf (1139. - 1141. október 18.) |
Utód: II. (Jasomigrott) Henrik |