Jászkisér

Jászkisér 6200 lakosú, a Jászság keleti részén fekvő nagyközség. Vasúton az Újszász-Vámosgyörk vonalon közelíthető meg, közúton 9 km-es csatlakozással a 31-es út kapcsolja az országos hálózathoz.

Nevét a település keleti oldalán hajdan keresztülfolyó Kis-ér nevű vízfolyásról kapta. Az első írott feljegyzés a Madarasi család birtokmegosztó oklevele Kysír-t mint falut említi 1391-ben. Díszes címere sugallja a település hajdani gazdagságát, utal a keleti származásra, a harcos múltra, a Jászság egységére és a kun eredete.

A Tisza folyó közelsége miatt határa évszázadokig nehezen járható mocsaras terület volt, ami a történelem viharaiban többször is megvédte a pusztulástól. A Tisza termékeny kiöntési területein évszázadokon át jelentős mértékű dohánytermesztés folyt. Kisér a Jászság második legnagyobb földterülettel rendelkező települése. Jászkisér lakóinak többsége korábban a mezőgazdaságban dolgozott.

Ma egyre több családnak biztosítanak megélhetést a település ipari létesítményei és a környező nagyüzemek. Az új beruházásokat közművekkel ellátott területek várják.

A Jászkisér mellett elhaladó 8-as számú út majdani megépítésével bekapcsolódhatunk a gyorsforgalmi rendszerbe. Ez a lehetőség és a jász szorgalom a biztosítéka annak, hogy az egykori 1818-1901 városi rangot újra megnyerhessük. A település gazdag történelmi és kulturális múltja, egykori lakosainak tenniakarása a jelen nemzedékre is jötékony hatással van.

A faluban két vallási felekezet él. A régi református templom 1657-ben épült, melyet a Tisza áradásai használhatatlanná tettek. A megrongálódott épületet 1758-ban építették újjá késő barokk stílusban, tornya 1770-ben épült fel. A régi katolikus templom 1773-ban készült el, ám 1905-ben lebontották, hogy a megnövekedett lélekszámú gyülekezetnek elegendő helyet biztosítsanak egy új templom emelésével. Az új neoromán-neogót építmény 1906-ban készült el.

A kultúra intézményei, a Makovecz Imre által tervezett Művelődés Háza gazdag programkínálatával látogatók tömegét vonzza, a hozzá kapcsolódó Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény országosan elismert tárgyi és írásos anyagával a falusi turizmus kedvelt célpontja. A Nagyközségi Könyvtár közel 32 ezer dokumentumból álló gyűjteményével eMagyarország Ponttal és számtalan rendezvényével várja látogatóit.

A lakosságot széleskörű szolgáltatásokkal várja a Teleház is, ahol a helyi újság szerkesztése, kiadása folyik. A település pezsgő kulturális életét az eredményesen dolgozó 30 civil szervezet is segíti. Közülük több is a Csete Balázs Honismereti Szakkör, a Pendzsom Néptáncegyesület, a Külkapcsolatok Baráti Egyesület, a Külkapcsolatok Baráti Egyesülete és az Önkéntes Tűzoltó egyesület a határokon túli ismeretségre tett szert. Magyarország határain belül a Kis-ér Kertbarát Kör, a Pedagógus Női Kar és a Jászkisériek Baráti Egyesülete tesz legtöbbet településünk megismeréséért.

A nagyközségbe látogatók a mívesen felújított Községházás, a Csete Balázs Általános Iskola új épületén kívül, tanmedencét, megújuló, patinás iskolaépületeket, óvodákat, szépen parkosított közterületeket, épülő, fejlődő falut láthatnak.

Köztéri szobraink közül az 1775-ben készült Szt. Vendel szobor a legértékesebb. Az 1930-ban felavatott I. világháborús emlékmű Telcs Ede munkája. A 2003-ban átadott Rákóczi szobor a Jászkisériek Baráti Egyesületének ajándéka. Kossuth Lajoshoz akit a település országgyűlési képviselőjének próbált megnyerni emléktáblát szenteltek a jászkisériek. A Községháza falán a 600 éves évfordulót szintén emléktáblán örökítették meg.

Visszatérő rendezvények a Gyermeknap, Falunap, a Hősök Napja, a Nemzetközi Pendzsom Folkfesztivál, az Országos Szántóverseny Területi Döntője és az Apáról-fiúra népi gyermekjátékok közösségi bemutatója. Ezek az alkalmak a vidéki és elszármazott látogatóknak nyújtanak élményt, de a helyi közösséget is összefogásra ösztönzik.

Településünk infrastrukturális ellátottsága a szennyvízhálózat kiépítésével befejeződik. Munkahelyteremtési törekvéseink lassan beérnek, s a falusi turizmus fejlesztése is jó irányba halad a Jászkiséri Halastavak Kft. horgászparadicsomának fejlődésével és a Bánya Klub minden évszakban használható szaunájával és termálvizes medencéjével.

Tesvérvárosi kapcsolatok fűznek bennünket a bácskai Ó-Marovicához, a svájci Niederlenzhez és a lengyel Szczyrk településhez.