Körösladány

A település megközelíthető: 47. sz. főút, 5205., 4232. sz. közutak, Vésztő – Gyomaendrőd vasútvonal Körösladány a Hortobágy–Berettyó–Körösök közötti síkság dél-keleti szélén te-lepült. Keresztülfolyik rajta a Sebes-Körös, amelynek erős kanyarulatait a szabályo-záskor levágták. A mélyebben fekvő területeket a szabályozás előtt időszakosan víz borította. A települést Szeghalom, Bélmegyer, Mezőberény, Köröstarcsa, Gyo-maendrőd és Dévaványa határolja. A település a Sebes-Körös és a 47-es főútvonal találkozásánál fekszik, a folyó egyik átkelőhelye. Debrecentől délre 93 kilométerre, míg Szegedtől keletre 133, Békéscsabától északra 39 kilométerre található. Kelle-mes pihenőhelynek ígérkezik a háborítatlan folyópart. A körösladányiak magyaros vendégszeretettel várják az ideérkezőket. A településről könnyen megközelíthető a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely, a dévaványai túzokrezervátum, illetve Gyoma-endrőd gyógyfürdőjével, a Soczó Motormúzeummal, a Kner Nyomdaipari Múzeum-mal.

[szerkesztés] Története

A mai Körösladány határterülete felett vonult át az a történelmi idő, amely bőséges nyomot hagyott maga után ezen a területen is. Vegyük most ezeket sorra határrészenként az ABC sorrendjében.

Bikeri A falutól Dél-keletre eső határrész, ahol 9 lelőhely található.
Kengyelköz A Bikeri-határrész szomszédságában, de tőle nyugatra terül el. Itt 7 lelőhelyet tártak fel a régészek.
Kihí-sziget A Kihí határrész-névhez a „sziget” szót a régészek használták, mert a határrésznek ilyen neve sohasem volt, csak „sziget” szó nélkül Kihí. A Sebes-Körös folyó hajdani patkóalakú kanyarulatában elterülő határrész a leletekben gazdag határrészek közzé tartozik.
Kerek-Tó A településtől nyugatra helyezkedik el a Folyás-ér keleti partján. A lelőhelyek is a Folyás-ér keleti partján, a Gyoma-Körösladány műút közelében találhatók.
Korhány A falutól nyugatra áll, de azzal közvetlenül határos. Lelőhelyekben és leletekben gazdag terület.
Körtvélyes E határrész déli peremén egy magas érparton, nagy kiterjedésű területen a Körös-kultúraba (i.e. 5000-4000-ig) sorolható.
Nádor-ér Nándor-ér vagy ahogy a ladányiak mondják "nadorér" elég kicsi határterülete Körösladánynak. Valójában a vasút és a Sebes-Körös közötti területe kell érteni alatta. A vasút és 47. számú főút közötti területrész neve régebben "Kuruttyoló" volt. Mára ez a név kiveszett a köztudatból (a hivatalosból is) és a műúttól a Sebes-Körösig nyúló terület neve "nadorér".

Több mint 900 éves település, mely történelme során több alkalommal is elpusztult háború, tűzvész, vagy árvíz következtében. Először a Zásti apátság 1067-ből származó okirata Nadan néven, mint pagust említi. Nadan nádasgátat jelent. Még régebben római őrség erődítménye lehetett, mert a Kihi szigetnek, kertnek nevezett részén római sírt találtak, Constantinusz (Kr.u. 306 – 337) császár aranypénzeivel. 1222-ben a Váradi Regestrum azonban már mint pappal is rendelkező falut jegyzi, Nadan, Ladan illetve Keresnadan néven. A község 1220-tól 500 éven keresztül a Nadányi-család uradalma volt, később, 1790-től 1840-ig a Sárrét hivatalos központja lett. Református templomát 1776-ban, katolikus templomát 1822-ben építtették. Itt található a Wenckheim-család kastélya (1805) és a család kriptája (1830).

Történelmi áttekintés

1067-ből a Zásti apátság származó okirata Nadan néven, mint pagust említi.
1125 körül: Falut alapítanak a letelepedett besenyők.
1130 körül: Fatemplomot építenek a besenyők.
1222-ben a Váradi Regestrum azonban már mint pappal is rendelkező falut jegyzi, Nadan, Ladan illetve Keresnadan néven.
1245 körül: A Borsák (későbbi Nadányiak) birtokába került a falu.
1370: A Nadányiak megépítik az első kőtemplomot.
1370-ben a ladányi gyepen tartott összejövetelt II. László oppelni herceg – Nagy Lajos királyunk akkori nádorispánja – a békési és Zaránd megyei nemességgel „valamely országos dolgok megbeszélésére”.
1460 körül: Elkészül a Nadányiak kastélya.
1514. május 20.: Dózsa György serege átvonul a falun.
1530: A falu földesurával együtt áttér a református vallásra.
1533-ban Petrovics Péter három héten át tanácskozott itt Kelet-Magyarország főuraival Nagyvárad bevételéről.
1552. január: A tiszántúli protestán papok zsinata.
1556: A falu földesurával együtt behódol a töröknek.
1699: Nadányi János telepeseket hoz a faluba.
1705-1709: Károlyi Sándor több alkalommal Körösladányban táborozik.
1712: A megmaradt lakosok végleges letelepedése.
1720: A Nadányiak elvesztik körösladányi birtokaikat.
1749: Felépül az első önálló református iskolaépület.
1783: Megépülnek az első különálló szolgálati lakások (??).
1805: Az első állandó fahíd áthelyezése.
1813: Tíz év után elkészül a Wenckheim-kastély.
1816: Elkészül az első római katolikus iskola.
1821. április 5.: A falut felperzselő tűzvész pusztítása.
1822: Elkészül a római katolikus templom.
1847. június 10.: Petőfi Sándor megszállt Körösladányban.
1847. szeptember 19.: A vízszabályozó társaság alakuló gyűlése.
1848. július 9.: Harminckilenc fő jelentkezik a nemzetőrségbe.
1865: Az első gőzmalom üzembeállítása.
1866. október 1.: Az első óvoda megindítása.
1867, október 1.: A község első állandó orvosa (Hajnal Albert).
1872. június 5.: A községháza átadása.
1881: Az utolsó pusztító árvíz a faluban.
1885. május 10.: Az első vásár Körösladányban.
1886: A falu első (egyben utolsó) folyami kikötője.
1887: Elkészül a „Szegények Menháza”.
1891, június 25.: A vasút átadása.
1893. február 27.: Elkészül a község első vashídja.
1893. december: Elkészül a falu első szilárd burkolatú útja (291 m).
1902: A falu első önálló postája megkezdi működését.
1903: Két artézi kutat furatnak a faluban.
1904: 388 db. házhelyet mérnek ki a Tenkér-parton (Újladány).
1905: Elkészül a község első betonjárdája.
1914. július 28.: Kitör az I. világháború.
1918: Bartók Béla népdalt gyűjt a faluban.
1927: A községben megkezdődik az áramszolgáltatás.
1927: Megkezdi működését az első filmszínház (mozi).
1940: Újladányban felépül három, típusterv alapján készült ház.
1941. április 11.: Az ország belép a II. világháborúba.
1942: Oncsán felépül (téglából) 16 db. ház.
1944. október 6.: Átvonul a front a falun. Fehér Lajos katolikus plébános karakán kiállásával megmenti a hídat a felrobbantástól.
1945: Megkezdődik a földosztás.
1946: Kezdetét veszi a villamosítás.
1947: Tömegessé válik a „Néprádió” a faluban.
1948: Gépállomást telepítenek a faluba.
1948. augusztus 1.: Államosítják az iskolákat.
1960. november 7.: Elkészül a Művelődési Ház.
1962: Elkészülnek a Gépállomás összkomfortos szolgálati lakásai.
1967: A faluban általánossá válik a televízió.
1970. június 2.: Elkészül a törpevízmű.
1970. június 13-20: Kitelepítik a lakosságot árvízveszély miatt.
1977. december 9.: Átadják a Sebes-Körösön épült duzzasztóművet.
1979. december 20.: Átadják az új, vasbeton szerkezetű hidat.
1985: Megnyílik a Helytörténeti Gyűjtemény.
1994: Megérkezik a faluba a vezetékes gáz.
1996: Általánossá válik a faluban a vezetékes telefon.
1996: A Henkel letelepül Körösladányban.
1998: Folyamatossá válik az utcák szilárd burkolattal való ellátása.
2003. augusztus 14.: Átadják a református szeretetotthont.
2003. október 31.: Üzembe állítják a fedett szennyvízcsatorna I. ütemét.

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Híres szülöttei, neves lakosai

A község híres szülöttei:

Wenckheim Béla (1811-1879)
Tüköry Lajos (1830), az olasz szabadságharc hőse,
Lengyel Béla (1844) kémikus és
Kiss István (1857) épitész.

A község neves lakosai:

Dr. Asztalos Miklós (1899–1986)

Tüköry Lajos (született: Körösladány, 1830. szeptember 9. – meghalt: Palermo, 1860. július 6.)

Tüköry Lajos édesapja Tüköry (Spigel) Ferenc (1803 – 1839), uradalmi intéző volt. Édesanyja Domanek Terézia 1808 – 1881-ig élt. Édesapja a Fás-pusztai Wenckheim-birtokon gazdasági intézőként a lótenyésztést szervezte meg. Ez a kor volt az, amikor Széchenyi István a lótenyésztés fejlesztését szorgalmazta. Tüköry Ferenc 1829. október 25-én kötött házasságot Domanek Teréziával. Lakóházuk a mai Tüköry Lajos utca 11. szám alatt állott. Ez volt az intézői lakás. Itt született első gyermekként Tüköry Lajos 1830. szeptember 9-én.

1839. március 20-án 36 éves korában meghalt az édesapja. Édesanyja hamarosan másodszor is férjhez ment, Schambach Károly néptanítóhoz. Az 1848 / 49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek hatására ezen a területen egy ezer emberből álló zászlóaljat alakítottak ki. Ebbe az első békési zászlóaljba került Tüköry Lajos is. A 18 éves Tüköryt hamarosan őrmesterré léptették elő. Az egyre súlyosabbá váló helyzetre való tekintettel népfelkelést rendeltek el, és a békésiekből álló harmadik honvéd zászlóalj katonáit ezek között osztották szét. Így került Tüköry Lajos az 55. zászlóaljhoz, amely az erdélyi harcokban szép sikereket ért el. Itt nevezték ki hadnaggyá, majd főhadnaggyá. A világosi fegyverletétel után Tüköry a török hadseregbe lépett kétszázötven közlegény és 74 tiszt társaságában, ahol a krími háborúban tanúsított hősiességéért őrnaggyá nevezték ki.

Az 1859-es olasz-osztrák háború idején Kossuth Lajos alkalmasnak vélte a helyzetet arra, hogy Olaszországban magyar légiót szervezzenek Ausztria ellen. Ehhez csatlakozott Tüköry is, de a közben megkötött béke után az alig megalakult magyar légiót leszerelték. 1860-ban Tüköry Lajos csatlakozott Giuseppe Garibaldihoz, és a palermói felkeléshez. Itt megsebesült. Lábtörés miatt amputálást végeztek, de már nem tudták életét megmenteni. 1860. július 6-án meghalt. Emléke Olaszországban, ezenbelül Sziciliában elevenen él a mai napig.

[szerkesztés] A községről szóló irodalmi művek

Petőfi Sándor: PUSZTA FÖLD EZ, AHOL MOST JÁROK... (Körösladány; 1844. június 10-én)
Arany János: A HAMIS TANÚ (1852.)
Asztalos Domonkos: Sebes-körös ladányi partján (Budapest; 1951. augusztus 30.)