Közép-Ázsia művészete
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
[szerkesztés] Afganisztán
A legrégibb koroktól kezdve egészen az iszlám koráig a művészetet a keletről és nyugatról érkező hatások állandó keveredése jellemezte.
E művészet egyik legrégibb tanúja a mundigaki lelőhely. Az itteni kerámiákon az i. e. 4. évezredtől fogva iráni hatás figyelhető meg. Egy évezreddell később, a fénykorát élő település kerámiáin már az Indus-völgyi kultúra hatása is kimutatható, az iráni mellett.
A baktriai királyság hellenisztikus városa, Ai-Khanúm híven őrzi a görög törzsek nyomát. A kusánokat eklekticizmus (a begrámi kincs, melyben Han-kori lakkozott kínai tárgyak, görög-római bronzok, és Amáratvai elefántcsont faragványai gyűltek össze) és vallásosság jellemezte, ez utóbbi hatására számos kolostor épült, ahol kibontakozhatott a görög-buddhista művészet. A shotoraki kolostor több kőépítményből áll, melyeket, egy nagyobb és négy kisebb sztúpa vesz körül. Haddában stukkóból vagy agyagból vana díszítés, míg a bamijáni monostoregyüttest sziklába vájták. A 13. századi tatár pusztítások ellenére érdekes iszlám kori maradványok találhatók az országban. Jelntős középkori iskolák, (mint pl. ghanzi vidékének 12. században épült minaretjei mozaiktégla díszítésükkel, falfestménytöredékükkel a Lahári Bazár palotáiból)létezéséről is tanúskodnak. A Timurida uralom idején, a híres fsetészeti iskoláknak köszönhetően, melynek mestere a miniatúrafestő Bizhád volt, Herád település élte a fénykorát.
 |
Ez a képzőművészeti tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by