K.u.k.
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- A szócikk címe technikai okok miatt pontatlan. A helyes cím: k. u. k..
A k. u. k. a német kaiserlich und königlich – fordításban: „császári és királyi” – kifejezés rövidítése. Az 1867 és 1918 között fennált Osztrák-Magyar Monarchiában volt használatos. Az osztrák császár egy személyben a magyar király is volt. Mivel minden politikai döntés az uralkodó neve alatt történt, a kormányhivatalok előtagként használták a k. u. k. rövidítést.
A rövidítés általában magát az egész birodalmat jelképezte, de nem mindig. A magyar kormány előszeretettel használta az m.k. (magyar királyi) rövidítést (németül: kgl. ung. – königlich ungarisch), így magyar olvasatban a k. u. k. a közös és osztrák hivatalokat, ügyeket jelentette. Az und szó magyar nyomásra került a kifejezésbe, hogy nyomatékosítsa a Magyar Királyság különállását.