A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék 1 HANGNEM 1.1 HANGNEM 1.2 Hallható példák - dór, dúr, moll 1.2.1 Miles Davis Video: So What? - d-dór,esz-dór 1.2.2 W.A.Mozart: A-dúr Klarinétverseny - A dúr 1.2.3 Beethoven: Zongoraszonáta Opus 111 - c-moll 1.3 Skála, tonika, kisterc, nagyterc, hangnemtípus 1.4 A szóhasználatról: Hangfaj, hangnem, hangnemtípus 1.5 Már a régi görögök is ... 1.6 A skálának is van hangneme 1.7 A transzponálás és hatása 1.7.1 Magasabb vagy alacsonyabb hang 1.7.2 Egészhangköz nem egyenlő egészhangközzel 1.7.3 A hangszerek rezonanciája 1.7.4 Az előadás nehézségei 1.7.5 Megszokás és tradició 1.8 A hangnemek rokonsága 1.9 A hangnemek és a hangnemtípusok sajátos hatása 1.10 Keresztek és bék - a hangnemek jelölése 1.11 Táblázatok transzponáláshoz 1.12 Továbbvezető irodalom, források 1.13 Szócikkek rokon témákról a magyar- és idegennyelvű wikipédiákban 1.14 Idézetek, hivatkozások

[szerkesztés] HANGNEM

[szerkesztés] HANGNEM

A mai nyugati zene nagy része tonális. Ez azt jelenti, hogy található egy zenei központ, az alaphang (tonika), és egy az alphangra épülő hangsor, amiből a zenemű épitkezik. A zenemű hangsorát és alaphangját együtt nevezzük hangnemnek.
A zenedarab hangnemét a kottában általában előjegyzés jelzi.
Az itt hallható Bach C-dúr Preludium (BWV 846) a „c” hangon kezdődik és végződik, hangjait a c-dúr skála adja.
Hallgassuk meg:       J.S.Bach: C-dúr Preludium - 2'01"

[szerkesztés] Hallható példák - dór, dúr, moll

[szerkesztés] Miles Davis Video: So What? - d-dór,esz-dór

Hangnem: d-dór (az egyik egyházi modus)
Alaphang: d
A hangsor szolmizálva:
   ..R-m-fs-l-t-d-R-m-fs-l-t-d-R-... (dór)
Hangjai:
   d, e, f, g, a, h, c, d
Hangnemtípus: moll (a skála kisterccel kezdődik)

•  Video: SO WHAT (annyi mint „Na és”). A teljes egészében dórban harmonizált (d-dór, esz-dór) darabot Miles Davis és John Coltrane játsza →[2]
  

(hallható példa azoknak, akik a videót nem tudják lejátszani?)

[szerkesztés] W.A.Mozart: A-dúr Klarinétverseny - A dúr

Hangnem: A-dúr
Alaphang (tonika): „a”
A hangsor szolmizálva:
   ...d_r_mf_s_l_td_r_mf_s_l_td_.. (dúr)
Hangjai:
   a, h, cisz, d, e, fisz, gisz, a
Hangnemtípus:
   dúr (a skála nagyterccel kezdődik)

Mozart: A-dúr Klarinétverseny K. 622, Allegro

[szerkesztés] Beethoven: Zongoraszonáta Opus 111 - c-moll

Hangnem: c-moll
Alaphang: „c”
A hangsor szolmizálva:
   ...L_t_d_r_mf_s_L_t_d_r_mf_s_L_... (moll)
Hangjai:
   c, d, esz, f, g, asz, h, c
Hangnemtípus: moll (a skála kisterccel kezdődik)

Beethoven Opus 111: Zongoraszonáta No. 32 in c-moll

[szerkesztés] Skála, tonika, kisterc, nagyterc, hangnemtípus

A hangnem a skála (hangsor, hanglétra) megadásával meghatározza az egymást követő hangközöket:

• do re mi fa szo la ti do (dúr hanglétra)

Az alaphangból (tonika) kiinduló hangközök sora kiválasztja a tizenkétfokú (kromatikus) hanglétra hangjainak egy részét.

• ...C-d-ef-g-a-hC-d-... (C-dúr hanglétra)

Ha a zenemű hanglétrája nagyterccel kezdődik, azaz a harmadik hang az alaphangtól négy félhang lépéssel van feljebb, akkor a zenemű hangnemtípusa dúr.

• • C-Esz kisterc fel     C-A kisterc le

Ha a zenemű hanglétrája kisterccel (3 félhang lépés) kezdődik, akkor a zenemű hangnemtípusa moll.

• • C-E nagyterc fel     C-Asz nagyterc le

A hanglétra első terce alapján az egyházi hangnemeknél (fríg, dór, líd ... skálák) is beszélhetünk dúr vagy moll hangnemtípusról.

[szerkesztés] A szóhasználatról: Hangfaj, hangnem, hangnemtípus

A hangnem kifejezésről ezt írja Weiner Leó:

Helyesebb volna: «hangfaj«. A különböző durok «faj«-ban különböznek, de «nem«-ben egyeznek (t.i. valamennyien durok). […] Viszont dur és moll egymásnak «nem«-beli ellentétjei; csak az egymáshoz való viszonyukat tekintve beszélhetnénk valamely durról és mollról úgy, mint különböző «hangnemek«-ről. - A német «Tonart« kifejezést pontosabban adja vissza a «hangfaj« szó, viszont «hangnem« inkább «Tongeschlecht«-nek felel meg.

A tekintélyes érvek ellenére ebben a szócikkben követni fogjuk a hangnem szó ma általánosan bevett használatát. A szigorúbb értelemben vett hangnemet viszont, a Brockhaus-Riemann zenei lexikon magyar változatát követve, hangnemtípusnak fogjuk nevezni. →Vita:Hangnem

[szerkesztés] Már a régi görögök is ...

Ez a szócikk csak a dúr és a moll hangsoron, valamint az egyházi hangsorokon alapuló, tehát modális mai „nyugati” zene hangnemeivel foglalkozik.

Más hangsorokat használó hangrendszerekben is találunk azonban hangnemeket. Igy például ismeretes ez a fogalom a klasszikus arab vagy az indiai zenében is.

Nem témája ennek a cikknek a hangnemek története,így az antik görög zene sokrétű hangnem világa sem.

Nem mindig létezett a hangnem, és ma sem minden zene ismeri a hangnemeket. A hangnem egyrészt korokhoz és kultúrákhoz kötött jelenség, másrészt a modern „nyugati” zenében is fontos szerephez jut a hangnem-nélküli, sőt a hangnemek megkötöttségét tudatosan kerülő zene. Atonális zene, tizenkétfokúság, (dodekafónia), mikrotonalitás a továbbvezető fogalmak.

 Arnold Schönberg Op.24 - az öt első ütem

[szerkesztés] A skálának is van hangneme

A skálának, azaz hanglétrának lényegéhez tartozik, hogy a hozzá tartozó hangokat lépcsőzetesen sorolja fel.

Ezzel szemben...hangnemnek nevezzük a dallamban foglalt hangkészlet hangjainak összességét, a hangoknak egymáshoz való vonzódását,... összetartozását, egy közös alap, a tonika köré való csoportosulását.^[1]

Ha a hanglétrát elénekeljük, az is ad egy dallamot. Ennek a dallamnak kapcsán már van értelme azt mondani, hogy a skálának is van hangneme és hangnemtípusa.

(mikrokozmosz 1.)

[szerkesztés] A transzponálás és hatása

A zenedarabok nagy részéhez megnevezhető egy hangnem, amiben a legfontosabb részei, elsősorban a kezdete és vége, mozog. A darab belsejében azután, például modulálás segítségével, más hangnemek is megjelenhetnek.
Transzponálásnak viszont azt nevezzük, ha a teljes zenedarabnak úgy változtatjuk meg a hangnemét, hogy más alaphangról indulunk, de a skálát, és ezáltal a hangközöket és dallamokat elvileg változatlanul hagyjuk.
A dúr továbbra is dúr marad, a moll megmarad mollnak, stb.

(kotta példa?)

Az egyes hangnemek hatása eltér azonban egymástól, ezért fontos a hangnem (például C-dúr) megadása, nem elegendő csupán a skálát (dúr) megjelölni.
Ezért adjuk meg a hangnemet a zenedarabok megnevezésében is.
Például: „Ludwig van Beethoven 9. szimfónia (d-moll), op. 125, 1823”

Leopold Mozart Hegedűiskolájában így ír a hangnemek jelentőségéről:

Ha netán úgy is tűnnék, hogy valamennyi ma használatos hangnemet a bé vagy kereszt hozzátételével a C-dúrból vagy a-mollból ültették át, miért kelt az eredetihez képest a hallgató kedélyében egészen más hatást?
És ha ezeket nem lehet egymástól megkülönböztetni, miért tudja a gyakorlott muzsikus egy zene hallatán azonnal megmondani annak hangnemét?

A hangolási rendszerből adódó belső dallam- és harmóniabeli eltérések olyan daraboknál különösen érzékelhetők, amelyek érintik az összes hangnemet, ilyen például Johann Philipp Kirnberger (1721-1783) Musicalisches Circulja.

(hangos példa?)

A következő tényezők játszanak szerepet abban, hogy a zenemű hatása transzponáláskor megváltozik:

1. A dallamok magasabban vagy alacsonyabban szólalnak meg.
2. Meváltozik a dallam, mert a hangközök a hangolás folytán nem egyenletesek.
3. A hangszereknek megvan a sajátos rezonanciája.
4. Azáltal, hogy ugyanaz a zenedarab könnyebben vagy nehezebben játszható az egyik hangnemben, mint a másikban, másként is sikerülhet az előadása.
5. A hallgatónak a megszokás és a tradició folytán kész elvárásai vannak.

Vegyük ezeket az okokat közelebbről szemügyre, majd nézzük meg, hogyan csapódnak le a hangnemek és hangnemtípusok sajátos hatásában.

[szerkesztés] Magasabb vagy alacsonyabb hang

Akinek nincs abszolút hallása, az nem vesz észre egy kisebb változást a hangmagasságban.
Kisebb különbségek a hangmagasságban régebben sem játszottak akkora szerepet a zenedarab hatásában, mint a hangolás:
A 18. században például nem volt kötött a kamarahang, pontosabban helyi hagyományok voltak a meghatározók.
Ekkor ugyanaz az akkord lehetett Cisz-, D- és Esz-dúr aszerint, hogy mi volt a kamarahang frekvenciája.^[2]

Ha viszont a hangmagasságban nagyobb eltérés van, az a nem abszolút hallásúak számára is észrevehető.

[szerkesztés] Egészhangköz nem egyenlő egészhangközzel

A komolyzenében máig gyakran olyan hangolás van használatban, ami nem egyenletes.

Az úgynevezett tiszta hangolásban például ha a d-a kvint tisztán van hangolva, akkor a g-d kvint nem lehet tiszta.
Ha viszont a g-d kvint tiszta, akkor a d-a nem lehet tiszta.
Hallgassuk meg a különbséget:

C-kadencia tiszta d-a kvinttel

C-kadencia tiszta g-d kvinttel

A nem egyenletes hangolás miatt a transzponáláskor megváltozik a hangközök nagysága, tehát kissé megváltozik a dallam, megváltozik a hangzás.

[szerkesztés] A hangszerek rezonanciája

Az akusztikus hangszerek, különösképpen a fúvósok →^[3] , sajátos rezonanciájuk folytán nem minden hangot tudnak, vagy nem egyforma jól, képezni.
Ezt a zeneszerzők is jól tudják: Figyeljük meg, hogy a klarinétok és a kürtök hallgatnak, amikor a zene a tonikától éppen messze jár.

Ugyancsak akusztikus okoknál fogva, nem minden hanghoz szólalnak meg egyforma gazdagságban felhangok. Egyes hangnemek ezért "üresen csengenek".

Vannak hangszerek, amelyek külön rezonátor húrokkal vannak ellátva, de a zenekar minden egyes hangszere maga is rezonátorként működik. Ha például egy másik hangszer éppen g, d, a vagy e hangot játszik, a hegedűk g, d, a és e hangokra hangolt húrjai „együtt énekelnek” a játszó hangszerrel. Ez a rezonancia más helyeken, vagy egyáltalán nem szólal meg egy transzponált műnél.

[szerkesztés] Az előadás nehézségei

‎

Az egyes hangszereken, azok játéktechnikájától függően, az egyik hangnemben könnyebb, a másik hangnemben nehezebb a játék.
Gyakran előfordul, hogy egy darabot az énekes hangfekvésébe kell transzponálni.őő Egy egy darabot ezért szokás transzponálva játszani.
A játék nehézkes vagy könnyed volta azután nem marad a hallgatóságra sem hatástalan.

(kottapélda?)

[szerkesztés] Megszokás és tradició

[szerkesztés] A hangnemek rokonsága

(mi a rokonság?)
(közelebbi/távolabbi rokon?)
(legközelebbi rokon?)
(rokonsági fok?)
(egynevű hangsorok?)

[szerkesztés] A hangnemek és a hangnemtípusok sajátos hatása

Ha meg meg kell nevezni, hogy az egyes hangnemeknek mi is a sajátos jellege, már igen megoszlanak a vélemények.
Még az azonos korban és zenei szokásrendszerben élő egyének ítélete is eltérhet egymástól.

[szerkesztés] Keresztek és bék - a hangnemek jelölése

‎

(mikor előjegyzés a b vagy # mikor írjuk ezeket az egyes hangoknál?)

(ha a darab közben a hangnem megváltozik?)

[szerkesztés] Táblázatok transzponáláshoz

( előjegyzések táblázata)
( kották táböázata)
(  betűneves táblázat)

[szerkesztés] Továbbvezető irodalom, források

• Pintér Tibor: A hangnemek hatásesztétikájának kritikai vitája a 18. századi német zeneesztétikában. Laokoón, 2. (2002-2003) →[3]
• Weiner Leó: Az összhangzattan előkészítő iskolája. Budapest (1952)
• Brockhaus Reimann Zenei Lexikon (Szerkesztette: Carl Dahlhaus és Hans Heinrich Eggebrecht) Zeneműkiadó, Budapest 1983.
• Szabolcsi Bence - Tóth Aladár: Zenei lexikon. Budapest (1935 )→[4]
• Leopold Mozart, Gründliche Violinschule, Faksimile-Nachdruck der 3. Auflage, Augsburg 1789, Geleitwort von David Oistrach, erläutert und kommentiert von Hans Rudolf Jung, VEB Deutscher Verlag für Musik, Leipzig, ISBN 3-370-00172-1

[szerkesztés] Szócikkek rokon témákról a magyar- és idegennyelvű wikipédiákban

• Hangsor
• Kvintkör
• Hangnem →Tonart (német nyelven)
• A hangnemek megnevezése több nyelven →Anderssprachige_Tonbezeichnungen (német nyelvű wikipédia)
• A hangnemek jellege →Tonartencharakter (német nyelven)
• Tonális központ →Tonales_Zentrum (német nyelven)
• Hangnemtípus →Tongeschlecht (német nyelven)
• Egyházi hangnemek →Kirchentonart (német nyelven)

[szerkesztés] Idézetek, hivatkozások

1. ^ Dr. Kesztler Lőrinc: Zenei alapismeretek. Athenaeum 2000 kiadó,ISBN 963 85966 6 X
2. ^ Pintér Tibor: A hangnemek hatásesztétikájának kritikai vitája a 18. századi német zeneesztétikában. Laokoón, 2. (2002-2003), →[1]
3. ^ http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6lcs%C3%A9res_f%C3%BAv%C3%B3k%C3%A1j%C3%BA_hangszerek#Cs.C5.91rezonanci.C3.A1k