New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
User:Karmela/Hangnemtípus - Wikipédia

User:Karmela/Hangnemtípus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Új fejezet ->[1]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Új alfejezet

[szerkesztés] Hangnemtípus - anyaggyűjtés

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] ZeneilexGörög

Zenei lexikon Szabolcsi Bence - Tóth Aladár Budapest - 1935 http://www.terrasoft.hu/kultura/kaboca/zeneilex/gorog.txt

[szerkesztés] SzaZsoSzak

Magyar Nyelvőr – Szabó Zsolt: A zenei szaknyelv néhány kérdése http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1241/124104.htm

[szerkesztés] Tonart

http://de.wikipedia.org/wiki/Tonart

[szerkesztés] Tongeschlecht

http://de.wikipedia.org/wiki/Tongeschlecht

[szerkesztés] KeZeAlap

Kesztler Lőrinc: Zenei alapismeretek

[szerkesztés] PiTiHatás

Pintér Tibor: "A hangnemek hatásesztétikájának kritikai vitája a 18. századi német zeneesztétikában." Laokoón, 2. (2002-2003), http://laokoon.c3.hu http://laokoon.c3.hu/2/pt_hangnem.html


[szerkesztés] PiTiKotta

Pintér Tibor: Kottatár http://emc.elte.hu/~pinter/index.kotta.html

Az e lapról letöltheto" partitúrák oktatási segédanyagok, internetes "public domain"-ekro"l származnak, jogdíj nem terheli o"ket. Nem kereskedelmi szándékú másolás, sokszorosítás megengedett. Non-commercial copying, printing welcome. Nicht-kommerzielle Vervielfältigung, Ausdrückung erwünscht.

[szerkesztés] WeLeoÖsszh

WEINER LEÓ: AZ ÖSSZHANGZATTAN ELŐKÉSZÍTŐ ISKOLÁJA. Bp. 1952

[szerkesztés] Témakörök

[szerkesztés] Hangskálák rokonsága

Rokonnak szokás nevezni azokat a skál´kat, amelyekben több az egyezö" hang, é legközelebbi rokonnak, amelyekben az egyezö" hangok túlnyomó többségben vannak. (Példa: Cdúr - G-dúr) Valamely dúrskálából úgy képezzük a hozzá legközelebbi rokon dúr skál´t, hogy ezt a régi skála kvintjén kezdjük, és az új alaphangtól sz´mított hetedik hangot felemeljük. →#KeZeAlap

[szerkesztés] Hangnem vs. hangfaj

Helyesebb volna hangnem helyett a „hangfaj” kivejezés, mert „nem” ben csak a dúr és a moll különbözik egymástól. A különböző módosításokat tartalmazó skálák azonban mind dúrskálák, tehát „nem”-ben egyeznek, csak „faj”-ban különböznek (a „faj” a „nem”-nek alosztása). Azonban a hangnemnek a hangfaj kifejezés helyett való használata annyira begyörkeresedett és általánossá vált, hogy az már nem okoz semmi értelmi zavart. →#KeZeAlap 128.o.

A hangnem kifejezésről írja Weiner Leó: „Helyesebb volna: «hangfaj«. A különböző durok «faj«-ban különböznek, de «nem«-ben egyeznek (t.i. valamennyien durok). […] Viszont dur és moll egymásnak «nem«-beli ellentétjei; csak az egymáshoz való viszonyukat tekintve beszélhetnénk valamely durról és mollról úgy, mint különböző «hangnemek«-ről. - A német «Tonart« kifejezést pontosabban adja vissza a «hangfaj« szó, viszont «hangnem« inkább «Tongeschlecht«-nek felel meg.” →#We1952

[szerkesztés] Hangnem, tonika, tonalitás, tonális összetartozás

Hangnemnek nevezzük a dallamban foglalt hangkészlet hangjainak összesség´t, a hangoknak egymáshoz való vonzódását (egy családba tartozását) s így valamennyinek egy közös alap: tonika köré való csoportosulását. A dallam hangjainak egy tonikához való tartozását nevezzük tonalitásnak, a közös tonikától való függést pedig tonális összetartozásnak#KeZeAlap127.o.

[szerkesztés] Hangnem vs. Hangsor

A hangnem és a hangsor nem ugyanaz. A dallam hangjainak összessége: a hangnem, e hangoknak fok szerinti egymásutánja: a hangsor. A skála is beletartozik egy hangnembe, de míg az utóbbi szempontjából mindegy, hogy a hangok miképpen helyezkednek el, a hangsor szempontjából lényeges a magasság szerinti elrendezettség. A hangnem az élő zene, ahangsor csak a zene anyaga (a zene téglái) magasság szerinti rendszerezésben. Tehát hangsort, skálát mondunk, hamikor a hangok sorrendje a fontos, de hangnemet mondunk, ha azt összetartozás szempontja a lényeges. →#KeZeAlap 127.o.

A hangnem kifejezésről írja Weiner Leó: „Helyesebb volna: «hangfaj«. A különböző durok «faj«-ban különböznek, de «nem«-ben egyeznek (t.i. valamennyien durok). […] Viszont dur és moll egymásnak «nem«-beli ellentétjei; csak az egymáshoz való viszonyukat tekintve beszélhetnénk valamely durról és mollról úgy, mint különböző «hangnemek«-ről. - A német «Tonart« kifejezést pontosabban adja vissza a «hangfaj« szó, viszont «hangnem« inkább «Tongeschlecht«-nek felel meg.” →#WeLeoÖsszh 5.o.

[szerkesztés] Tonart, Tonleiter, Tongeschlecht

Zur Benennung einer Tonart gehört die Angabe einer Tonleiter und eines Grundtons, auf dem diese Leiter aufbaut [1]. Beispiele für Tonarten sind A-Dur oder cis-Moll. In der abendländischen Musik ist es üblich, nur das Tongeschlecht anzugeben, da nur zwei Tonleitern, Dur und Moll, verwendet werden. Jedoch gibt es in der Musik außer Dur und Moll durchaus einige weitere Tonleitern, so dass die Begriffe Tongeschlecht und Tonleiter nicht gleichgesetzt werden dürfen (daneben verwechseln viele Menschen auch "Tonleiter" mit "Tonart"). Zum Beispiel verwendet die Tonart „F-Lydisch“ die Lydische Kirchentonleiter. Diese Skala ist vom Tongeschlecht her "Dur" (sie enthält eine große Terz), aber sie ist nicht identisch mit der "Dur-Tonleiter" (Ionisch).→#Tonart

[szerkesztés] A hangnemek hatása

  • Platon <Állam>-ában bizonyos hangnemeket kizár államkormányzói nevelése

rendszerébõl. →#ZeneilexGörög

[szerkesztés] Versikék

  • A hangnemekről alkotott versikék:
    • Géza Diót Árul, Ezért Hatost FISZetnek
    • Feri Bőven ESZik ASZtal DESZkán GESZtenyét

[2]

  • a hegedü" húrjai:
    • Geige Du Alter Esel

[szerkesztés] Új alfejezet

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu