Kiss György
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kiss György (Szászvár, 1852. – Budapest, 1919.) magyar szobrászművész.
A szászvári születésű Kiss György szobrász neve mára már feledésbe merült. A művész számos egyházi és állami kitüntetés tulajdonosa volt. Egyik fő támogatója Koronghy Lippich Elek miniszteri osztálytanácsos, a századforduló művészeinek jelentős "szponzora", híres művészetpártoló volt. Tehetségét a századforduló legünnepeltebb szobrásza, Zala György is elismerte, akivel baráti és "munkatársi" kapcsolatba is került. Több mint 40 évig élt Budapesten. Ezalatt számos, még ma is látható köztéri szobrot alkotott. Közöttük olyan nagyszabásút, mint a Hősök terén lévő Millenniumi Emlékmű Károly Róbert királyról készült alkotása. Az első köztéri szobor is Kiss György nevéhez fűződik. A nőnevelés megindítójáról, Veres Pálnéról mintázott monumentális méretű márványszobrot 1906-ban állították fel az V. kerületi Erzsébet téren. Az Országház Építési Bizottságának megbízásából mintázta meg a Parlament számos kül- és beltéri szobrát: a Tőzsde és kereskedelmet ábrázoló hármas szoborcsoport, a díszlépcsőn álló 4, egyenként 3 méter magas apród alakját, melyek a magyar koronát és a koronázási jelvényeket tartják, Péter és Aba Sámuelről készült alkotását, valamint a Hit és a Jótékonyság című allegorikus szobrokat. A Képviselőház társalgótermének több mesterségszobra is neki köszönhetők. A Parlament külső szobrai közül a Zrínyi Miklósról, III. Ferdinándról, Jurisits Miklósról és Erdődy Tamásról megmintázott alkotása is jelentősek. Sajnos ezek a művek mára már jelentősen megrongálódtak, így csak a róluk készült hű szobormásolatok díszítik a Parlamentet. Ugyanilyen sorsra jutott a Deák-mauzóleum Gyászoló Géniusz című műve, melyet Izsó Miklós műtermében alkotott a művész, a Honvédelmi Minisztérium számára készült Árpád szobor, valamint az Operaház két homlokzati szobra is. A Kakastolvaj, (Csirkefogó) című alkotását a főváros vásárolta meg. Az alkotás jóval a művész halála után, 1927-ben került felállításra a VIII. kerületi Krúdy Gyula utcánál kiöblösödő parkban. 1895-96-ban az Iparművészeti Múzeum tetején lévő apród-szobrokat is nagy valószínűséggel a művész készítette. Az erre vonatkozó kutatások jelenleg is folyamatban vannak. Több fővárosi templomot is a művész szobrai díszítenek, így például az erzsébetvárosi római katolikus plébániatemplomot és a kőbányai katolikus templomot. Sokszínű tehetségét igazolják irodalmi és történelmi témájú művei is, melyek közül kiemelkedik Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos, Zrínyi Miklós, Szondi György című alkotása, továbbá Berzsenyi Dániel, Arany János és Kisfaludy Károly mellszobrát, melyet a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére készített el. Az alkotás ma is látható az Akadémia nagyterme előtt. Fővárosi szobrain kívül jelentős műveket alkotott Ausztriában, Olaszországban, Horvátországban, Szlavóniában, Felvidéken, Erdélyben, valamint Esztergomban és Pécsett is.
[szerkesztés] Forrás
1. Kiss György CD-ROM. Szerk.: Csiffáry Gabriella. 2000.
2. Kiss György életéről és műveiről készült virtuális kiállítás internetcíme: http://www.bparchiv.hu/demo/magyar/kissgy/start.shtml
Bibliográfia:
Elsődleges forrás
Levéltári és irattári dokumentumok:
1. Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára – Levelestár dokumentumai
2. Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárának iratanyaga (Ral: Régi Akadémiai Levéltár)
3. Parlament gazdasági iratai. Az Országház építésére vonatkozó dokumentáció
4. Esztergomi Prímási Levéltár Főszékes Káptalani iratai
5. Pécsi Püspöki és Káptalani Levéltár iratai
6. Baranya Megyei Levéltár – Gazdasági iratok (Szentháromságszobor iratai, Szászvár Község Képviselőtestületének jegyzőkönyvei
7. Magyar Nemzeti Galéria Adattárában található Kiss Györgyre vonatkozó dokumentumok
8. Magyar Nemzeti Galéria Szoborosztályának katalóguscédulái
9. Budapest Főváros Levétárának iratai (Polgármesteri iratok, Fővárosi Közmunkák Tanácsának iratanyaga)
10. Magyar Országos Levéltár – Minisztertanácsi jegyzőkönyvek és iratok, Fővárosi Közmunkák Tanácsának iratai, Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség iratai
11. Képzőművészeti Főiskola Levéltárának iratai
12. Budapesti Műszaki Egyetem Könyvtár és Tájékoztatási Központja
13. Iparművészeti Múzeum Adattárának iratai
14. Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség Műszaki Osztályának iratai
15. Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének Adattára
16. Komárom-Esztergom megyei Levéltár iratai: Esztergom Város Képviselőtestületének jegyzőkönyvei
Másodlagos forrás
Könyvészeti anyag:
1. Budapest szobrai és emléktáblái (írta és szerkesztette: Liber Endre) (Budapest, 1934. 255., 358-359. oldal, )
2. Edvi Illés Gyula: Az esztergomi székesegyház (1822-1869) (Bp., Franklin Társulat Nyomdája, 1929.)
3. Zámborszky Ilona: A magyar Országház 65 képpel (Bp., M. Kir. Pázmány Tud. Egyetem, 1937.)
4. Várady Ferenc: Baranya Megye múltja és jelene I. kötet (Pécs, Telegdi Ármin Nyomdája, 1896. 443-445. oldal)
5. Petrovich Ede: Pécsi székesegyház (Pécs, Szerzői kiad. 1956. 144. oldal)
6. Bucsky Mihály: Kiss György (Pécs, Szerzői kiad. 1975.)
7. Gerő ödön: Művészetről, művészekről (Bp., Gergely R. kiadása, 338-346. oldal)
8. Dercsényi Dezső – Pogány Frigyes: Városkép, műemlékek (Bp., Műszaki Kk. 1956. 263. oldal)
9. Lauríczius Gy.: A Magyar Operaház (Bp., 1941., 35. oldal)
10. Kisfaludy Stróbl Alajos: Emlékeim (Bp., Csillag 1956., 2. Sz. 297-302. oldal)
11. Genthon- Németh- Végvári -Zádor: Magyar Művészet 1800-1945. (Bp., Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1958., 199-202. oldal)
14. Gádor Emil: Budapest szobrai (Bp., Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata,1955. 14, 36, 51. oldal)
15. Debitzky István: Kiss Györgyről írt tanulmánya (1964. augusztus 14.)
16. Petrovics Elek: A Szépművészeti Múzeum magyar szobrai (Bp., 1926. 251-263. oldal)
17. Dr. Gerecze Péter: Szepesy Ignác báró, pécsi püspök és emlékszobra Pécsett (Pécs, Szepesy szoborbizottság kiad. Lyceum Nyomda. 30. oldal)
18. Lyka Károly: Magyar művészélet Münchenben (Bb. Művelt Nép K., 1951. 86. oldal)
19. Lyka Károly: Szobrászatunk a századfordulón. (Bp., Képzőművészeti Alap, 1954. 92. oldal)
20. Lyka Károly: Michelangelo (Bp, Képzőművészeti Alap, 1962., 26. oldal)
21. Magyar Művészet 1800-1945 (Bp., Képzőművészeti Alap, 1962. 507. oldal)
22. Szana Tamás: Száz év a magyar művészet történetéből (Bp., Atheneum, 1900., 385. oldal)
23. Várszegi Alajos: Szászvár (Szászvár, Nagyközségi Önkormányzat, 1991. 261. oldal)
24. Domanovszky Sándor: Magyar művelődéstörténet V. kötet (Bp., Magyar Történelmi Társulat, 1962.)
25. Lyka Károly: Művészet és közönség a századvégen. Magyar művészet 1867-1896. (Bp., Corvina Kiadó, 82. 107. oldal)
Folyóiratok, napilapok, hetilapok:
1. Dénes Gizella: Kiállítás a falon. (Vigilia 1965. októberi sz. 636-639. oldal)
2. Az 1893-as Vasárnapi Újságban megjelent cikk Kiss György alkotásáról
3. Az 1887-es Vasárnapi Újságban megjelent kritika Kiss György alkotásáról
4. Az 1899-es Vasárnapi Újságban megjelent kritika Kiss György alkotásáról
5. Az 1880-as Vasárnapi Újságban megjelent kritika Kiss György alkotásáról
5. Az 1883-as Vasárnapi Újságban megjelent kritika Kiss György alkotásáról
6. Az 1885-ös Vasárnapi Újságban megjelent kritika Kiss György alkotásáról
7. Az 1887-es Vasárnapi Újságban megjelent kritika Kiss György Deák Frenc Mauzóleumában található Gyászoló Géniusz című alkotásáról
8. Az 1888-as Vasárnapi Újságban megjelent fotók Kiss György apostolszobrairól, melyeket a pécsi székesegyház homlokzatára készített
9. Az 1893-as Vasárnapi Újságban megjelent kritika Kiss György alkotásáról
10. Az 1901-es Vasárnapi Újságban megjelent kritika Kiss György az esztergomi bazilikában lévő szobrairól
11. Az 1902-es Vasárnapi Újságban megjelent fotó Kiss György Szondy György szobráról
Az 1895-es Vasárnapi Újságban megjelent cikk és fotó Kiss György Beöthy László domborművéről
12. Az 1892-es Vasárnapi Újságban megjelent kritika és fotó Kiss György Imbiszimovics Luka Pozsegán felállított szobráról
13. Az 18?-es Vasárnapi Újságban megjelent kritika és fotó Kiss György A haldokló honvéd című alkotásáról
14. Az 1893-as Vasárnapi Újságban megjelent fotó Kiss György Andrássy szobráról
15. Az 1894-es Vasárnapi Újságban megjelent fotó Kiss Györgynek a fiatal Kossuth Lajosról készült szboráról
16. Az 1896-os Vasárnapi Újságban megjelent fotó Kiss György II. Lajos király halála című alkotásáról
17. Az 188?-es Vasárnapi Újságban megjelent kritika és rajz Kiss György Izsó Miklós sírelmékéhez készített tervéről
18. Az 1883-as Képes Családi Lapok című újság megemlékezése Kiss Györgyről
19. Az 1972-es Pest Megyei Hírlap megemlékezése Kiss Györgyről
20. Az 1907. évi Tolnai Világlapja cikke a művész Temesvárott felállított Mária-emlék szobráról
21. A Temesvári Hírlap 1907. V. évf. 185. számában megjelent cikk a művészről
22. Népszabadság 1999. január 23-án megjelent számában cikk a művészről
23. Képzőművészeti Szemle 1881. januári száma a művészről
24. Kisalföld 1972. augusztus 17. száma a művészről
25. Pest Megyei Hírlap 1972. augusztus 17-i száma a művészről
26. Vasárnapi Újság 1882. 41. szám a művészről
27. Észak-Magyarország 1972/193 (7. oldal)
28. Dunántúli Napló 1964. szeptember 23. száma
29. Képzőművészeti Szemle 1880. évf.
30. Képes Családi Lapok 1885. június 28. 7. évf. 40. szám 637. oldal
31. Religio 1904. II. évf. 37. száma 296. oldal
32. Religio 1899. I. évf. 3. száma 24. oldal
33. Pesti Hírlap 1919. május 17.
34. Magyar Művészet 1926. évf.
35. Művészet 1907. VI. évf. 69-70. oldal
36. Ország-Világ 1894. 19. szám 315. oldal
37. Magyar Művészet 1929. évf.
Kossuth Rádió – Esti Krónika (1972. március 15.) Kiss György Kossuth szobrára vonatkozó beszélgetés