User:Kit36/Arbore

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

< User:Kit36

Világörökség

m·v·sz

Keresztelő Szent János fejevétele templom

Adatok

Ország

Románia

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1993

Az arborei Keresztelő Szent János fejevétele templom (Biserica Sfântul Ioan Botezătorul) a falu központjában, közvetlenül a forgalmas főút mellett helyezkedik el.

1503-ban Luca Arbore kezdeményezésére épült. Ahogyan a hagyomány tartja, építéséhez Ştefan cel Mare küldte el mesterembereit. Külső falfestését pedig 1541-ben másik fejedelem, Petru Rareş művészei tevékeny közreműködésével készítették.

A templom festői szépséggel jelenik meg az erődítményből fennmaradt torony alatti kapubejárat keretében. Elrendezése a moldvai típus redukált változataként két térrészből áll. Az épület déli kapuzata kupolás előtérbe vezet, a keleti oldalon innen nyílik a kettős, egymástól 45°-kal elforgatott csegely-átmenet fölött félgömbsüveggel koronázott naosz, amelyet a keleti apszis két oldalán - északon és délen - két lapos, falvastagságba foglalt fülkebővület egészít ki. Masszív szerkezeti biztonságot sugall a vaskos hevederekkel kialakított térlefedés, valamint a – jelenlegi állapotában legszebb részletét képező - nyugati homlokzat támpillér-párja közti külső falfestmény.

Az épület anyagszerű súlyosságát feloldja a falak külső felén fennmaradt nyugati oldali faliképek részletgazdagsága. A belső tér sajnálatosan elpusztult falfestményei miatt komor hatású.

Ikonográfiai rendszerében sajátos, moldvai színezettel érvényesül az ortodox felfogás. A moldvai egyház vallási tanításait illusztráló képek - például az „Akathisztosz-himnusz” ábrázolásai - mesteri tudással jelenítik meg mondanivalójukat. A „Szent György fogadása a császári udvarban” című képen például a valós világ építészeti környezetébe helyezve, portrészerűen elevenednek meg szemünk előtt az alakok. E narratív előadásmódban gyakran érezhető a bizánci Paleologosz-reneszánsz realizmusának ihlető hatása.

A temetőkert a hajdani kolostorkert területén, a templomtól keletre helyezkedik el, síremlékei későbbi keletűek. A temető felől szinte grafikai finomsággal jelennek meg a keleti és északi oldal hajdani freskóinak halvány körvonalai.

[szerkesztés] Lásd még

Észak-Moldva templomai

[szerkesztés] Forrás

A világ természeti csodái és kultúrkincsei 1. (Délkelet-Európa)kötet, 8.számozat:p.60-66. Alexandra Kiadó (1997) ISBN 963 367 245 7
A művészet története: A korai középkor, Corvina Kiadó, 1986, ISBN 963 13 2393 5
Kádár Zoltán: Művészettörténet 14. sz. Ókeresztény és kora bizánci művészet. Gondolat K. 1959.
Kádár Zoltán: Művészettörténet 15.sz. Bizánci művészet. Gondolat K. 1959.
Szentkirályi Zoltán - Détshy Mihály: Az építészet rövid története I-II., Műszaki Könyvkiadó, 1964/2000, ISBN 963 16 3059 5
Cs. Tompos Erzsébet - Czellár Katalin: Moldvai utazások. Panoráma K. 1978.ISBN 963 243 099 9
J. M. Roberts: A szétváló hagyományok kora. Képes világtörténelem IV. kötet. Officina Nova-Magyar Könyvklub 1999. ISBN 963 548 774 6.