Korda Sándor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Korda Sándor (Sir Alexander Korda) (Pusztatúrpásztó, 1893. szeptember 16. – London, 1956. január 23.) magyar származású filmrendező és producer, a brit filmipar egyik meghatározó alakja és a London Films brit filmstudió alapítója.
[szerkesztés] Élete
Korda Sándor, aki az ugyancsak a filmiparban dolgozó Korda Zoltán és Korda Vince bátyja, Kellner Sándor László néven látta meg a napvilágot egy zsidó családban. Mezőtúron járt elemi iskolába, majd a Mester-utcai Kereskedelmi iskolába, itteni kedvenc jeligéjéből ("Sursum corda!" – azaz: "emeljétek fel szíveteket") származik későbbi vezetékneve. Fiatal éveiben újságírással foglalkozott, először a Független Magyarország párizsi tudósítója lett, ezután a filmekkel foglalkozó újságokba kezdett írni. 1912-ben, 19 évesen már filmelméleti cikkek sorát publikálta a Mozgófénykép Híradóban, a Világ című napilap filmkritikusa, és 1918-ig több filmlap (Pesti Mozi, A mozi és a Mozihét) szerkesztője volt. 1914-től filmrendezőként is dolgozott, első filmje a A becsapott újságíró. Magyarországról történő távozása (1919) előtt már 25 film rendezése fűződött a nevéhez.
A Tanácsköztársaság idején Korda direktóriumi tag, a filmgyártás művészeti vezetője volt. A diktatúra bukása után színésznő felesége, Korda Mária azzal mentette meg életét, hogy kivitte Bécsbe. Ezek után Hollywoodba költöztek, ahol Korda a United Artists rendezője lett.
Mégis, Nagy-Britannia volt az a hely, ahol legnagyobb sikereit elérte. Testvéreivel Londonban telepedett le és itt alapította meg 1932-ben a London Films filmstúdiót és több kisebb stúdiót. Filmjei igazán látványosak voltak, ami a színes filmek megjelenésével csak fokozódott. Leghíresebb filmje az 1933-as VIII. Henrik magánélete azonnal óriási nemzetközi filmsiker lett és Oscar-díjat kapott. Ezek után még több nagysikerű filmet forgatott, mint például a Rembrandt (1936), A dzsungel könyve és a III. Richárd.
1942-ben Korda Sándor lett az első filmrendező, akit lovaggá ütöttek. 62 évesen hunyt el Londonban szívrohamban. A Brit Filmakadémia az év legkiemelkedőbb filmjeinek járó díjat Korda Sándorról nevezte el.
[szerkesztés] Magyar filmjei
- A 111-es (1920)
- Fehér rózsa (1919)
- Se ki, se be (1919)
- Az Aranyember (1918)
- Mary Ann (1918)
- Mágia (1917)
- Faun (1917)
- A Gólyakalifa (1917)
- Harrison és Barrison (1917)
- Szent Péter esernyője (1917)
- Ciklámen (1916)
- Az Egymillió fontos bankó(1916)
- Fehér éjszakák (1916)
- A Kétszívű férfi (1916)
- Mágnás Miska (1916)
- Mesék az írógépről (1916)
- A Nagymama (1916)
- A Nevető Szaszkia (1916)
- Vergődő szívek (1916)
- Lyon Lea (1915)
- A Tiszti kardbojt (1915)
- Tutyu és Totyó (1915)
- A Becsapott újságíró (1914)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Korda Sándor a PORT.hu-n
- IMDB (angol nyelvű)
- Nobel Prize Winners and Famous Hungarians (angol nyelvű)
- Nemzetismeret.hu
- Filmkultúra.iif.hu