Kossics József
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kossics József: (1788. október 9. k. Bagonya – 1867. december 26. Felsőszölnök). Szlovénul: Jožef Košič Plébános, etnográfus, író. Az első szlovén nyelvű tájmonográfia szerzője. Sokáig őt gondolták az első magyar nyelvű tájmonográfia megalkotójának, valajóbán az első ilyet, kortársa Nemesnépi Zakál György néhány évvel korábban már megcselekedte.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete és munkássága
[szerkesztés] Tótsági évek
Édesapja id. Kossics József tanítómester 1780 körül települt át a horvátországi Varasdról a történeti muramenti Tótság (ma a Vendvidék) vidékére testvérével Marjannával, Bagonyára (ma Bogojina, Szlovénia). A férfi itt vállalt tanári állást. 1785-ben vette feleségül a szlovén kisnemesi származású ivaneci Anna Kregart, akitől négy fia született. Az ifjabbik József a másodikként jött a világra. Papi pályára készülvén Kőszegen és Szombathelyen tanult. Bátyja, Kossics Ferencz szintén egyházi pályára lépett és a zágrábi püspökségben lett plébános. Nyaranta Belatincon (ma Beltinci, Szlovénia) töltötte idejét Ivanóczy Ádám esperes-plébánosnál. Már ekkor próbálkozott versírással. Egyik verse, amit Ivanóczyhoz írt, nyomtatásban jelent meg 1813-ban Szombathelyen. 1811-ben szentelték pappá Szombathelyen. 1816-ig káplánként működött a ma Szlovéniához tartozó településeken mint Bántornyán, Felsőlendván, Muraszombatban, Vízlendván és Szarvaslakon, végül Alsószölnökön lett plébánoshelyettes.
[szerkesztés] Papi szolgálat Felsőszölnökön
1829 júniusában kapta meg a felsőszölnöki plébániát. Az amúgy is nagy területű egyházközséget több mint három évtizedig egyedül látta el és csak 1863-ban kapott káplánt.
Felvilágosult szellemű, nagyon művelt, amellett sportos, erős testalkatú és jó fizikumú ember volt kortársai leírása alapján. Előfizetett magyar, szlovén és német nyelvű tudományos és irodalmi folyóiratokra, s gazdag könyvtárral rendelkezett. Publikált a Vörösmarty Mihály szerkesztette Tudományos Gyűjteményben, aminek rendszeres előfizetője volt. Kapcsolatban állt a korabeli magyar és szlovén értelmiséggel. Írt verseket, néprajzi, történeti és vallási tárgyú műveket. 1851-ben fordított le egy német nyelvű imakönyvet, ami életében két kiadást élt meg. A helyi katolikus híveknek Küzmics Miklós plébánosnak (a Biblia vend fordítója) vend (szlovén) nyelvű vallásos tartalmú műveit ajánlotta, ezek közül egy imakönyvet egy keresztútról szóló melléklettel maga bővített. A szlovén kissebségnek a magyar nyelvtanuláshoz írta Kis magyar nyelvtan (1833) c. könyvét, amellyel minden ellenkező véleménnyel szemben nem magyarosítani, hanem a gyér magyarországi szlovén értelmiségi réteget kívánta gyarapítani, mondván: így ,,lehetnek (a szlovének) hajdúk, bírók, szolgák ugyanis anyanyelvükkel nem lehetnek sem okosak, sem gazdagok ebben a Bábelhez hasonlító soknemzetiségű Magyarországon. A könyv vend nyelvjárásban szóló nyelvészeti terminológiáját Kossics alkotta meg.
[szerkesztés] Alkotások és kutatások
A magyarországi szlovénekről szóló műve a Magyar Országi Vendus-Tótokról (1824-1828). A művének először névtelenül jelent meg a bécsi Magyar Kurirban, Csaplovics János szerkesztésében. Másodszor a Tudományos Gyűjtemény közölte immár a szerző nevével. A mű német fordítása is megjelent, de szintén névtelenül. Szlovén változatát csak 1992-ben adták ki. Kossics az aki először ,,szlovén" névvel illeti ezt a nemzetiséget, bár az ókori vandálok leszármazottjainak véli. Korábban a 18. század végi tótsági papi értelmiség a windisch-vend szóra alapozva vezette vissza a vendek őseit a vandálokig.
A Magyar Országi Vendus-Tótokban közli a lakosság lélekszámát, leírja házaikat, azok külsejét, berendezését, az embereket, kinézetüket, egészségi állapotát, gasztronómiáját, természetét, vallását, művelődését stb. Komolyan foglalkozik az alulképzettségről, a rossz egészségügyi viszonyokról és egyéb szociális problémáikról. Külön részt szentel a vendus népnév eredetével. ,,Azóta anyanyelvén szlovin maradt e nemzet pór része, de ugyan annak megkülönböztet része állandóan Vandalus nevezettel illeti és mondja a maga földit." Igaz helytelenül ítélte meg a származásukat, de kutatásaiból és ismereteiből indul ki kortársa Bitnitz Lajos magyar tudós, aki igazolta ezen etnikum szlovén származását. Kossics leírja a magyarországi szlovének történetét és kultúráját két könyvben. Lelkes híve és támogatója volt a kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődésnek, ehhez írt verseket is, egyik A Pesti Magyar Színház megynyitására (1837), amelynek vend fordítását is maga tette közzé.
[szerkesztés] Kossics József jelentősége
Kossics segédkezett a helyi jobbágyság önkéntes örökváltsággal történő felszabadításában is. A magyarországi szlovén nyelv megörökítésében és ápolásában is nagy szerepe volt. Szlovén nyelvű vallásos tartalmú művei fontos szerepet játszhatnak a magyarországi szlovénség nemzettudatának és nyelvének megőrzésében, s használják is a vidéken, de tényleges alkalmazásának gátat vett a jelenkori ifjúságból való vallásos és nemzeti érzület hiánya.
[szerkesztés] Művei
- Magyar Országi Vendus-Tótókról, 1824-1828
- Kis magyar nyelvtan, 1833
- Keresztút XIV. stációval, 1843
- A művelt szlovén férfi és nő a Mura és a Rába között, 1845-1848
- A Vas és Zala megyei szlovének régiségei, 1845
- A magyar királyság története, 1848
- Jézushoz kívánkozom, 1851
Based on work by