Kulturális forradalom
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kulturális forradalom a Kínai Kommunista Párt drámai 'megtisztítása', amely 1966-tól 1976-ig tartott. A forradalom áldozatai a párttagokon kívül gazdaság, az oktatás és a kulturális intézmények hivatalviselői voltak. Az állítólagos cél a kínai társadalomnak a 'burzsoá' befolyásoktól való megtisztítása volt. Hivatalosan 1966. augusztus 8-án indult a forradalom, amikor arra szólították fel a népet, hogy jelentsék fel azokat a szomszédaikat, akik nem voltak valódi kommunisták. Ezután Mao elnök szavai, véleménye határozták meg, hogy mi számítható elfogadható, normális magatartásnak. A bevett magatartási formákat mind megkérdőjelezték. Összesen mintegy 3 millió embert jelentettek fel, több tízezren haltak meg a börtönökben. 1967-re a körülmények anarchiaközeli állapotig fajultak. Ekkor a diákokból álló vörösgárdista csapatok terrorizáltak az utcákat, 1968-ban a hadsereget is bevetették a rendcsinálás érdekében. A kulturális forradalom hivatalosan csak Mao halálával ért véget. Nagyrészt városi jelenség volt, Kína városi lakosságának mintegy felét érintette. A Kommunista Párton belül is nagyfokú bomláshoz vezetett, mivel a kormányzati és a pártvezetők több, mint 70%-át lecserélték. Közel félmillió ember vesztette életét a kulturális forradalom következményeként. Mao szempontjából a Forradalom elérte célját, ugyanis sikerült újra saját kezében összpontosítania a párthierarchia fölötti uralmat. Legtöbb ellenzőjét és kritikusát a Forradalom keretében sikerült eltávolítania hivatalaikból.
Jan Palmowski: Oxford Dictionary of Contemporary World History. Oxford University Press, 2004