Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Latin névszóragozás - Wikipédia

Latin névszóragozás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A latin ragozó nyelv, ennélfogva névszóit 5-féle declinatió (névszóragozás) szerint, 5-féle esetben ragozza (nominativus = alanyeset, accusativus = tárgyeset, genitivus = birtokos eset, dativus = részeseset, ablativus = kb. határozóeset). Periférikusan előfordulnak még sajátos alakok a locativusra (helyhatározó eset) és a vocativusra (megszólító eset).


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Első declinatio (ā-tő)

Az 1. declinatio az ā tövű, singularis nominativusban -a-ra, genitivusban -ae-re végződő, leginkább nőnemű (aqua, -ae f.; terra, -ae f.), elvétve hímnemű (nauta, -ae m.) névszóknál fordul elő.

puella, – ae
lány
Singularis (Egyes szám) Pluralis (Többes szám)
Nominativus (alanyeset) puella –a puellae –ae
Accusativus (tárgyeset) puellam –am puellās –ās
Genitivus (birtokos eset) puellae –ae puellārum –ārum
Dativus (részeseset) puellae –ae puellīs –īs
Ablativus (határozói eset) puellā –ā puellīs –īs

[szerkesztés] Második declinatio (ō-tő)

Ez a declinatio hím- és semleges nemű, singularis nominativusban -us, -er és -um, genitivusban végű névszóknál érvényesül. Ezeket ō tövűeknek nevezzük.

campus, – ī
mező m.
bellum, – ī
háború n.
Singularis (egyesszám) Pluralis (többesszám) Singularis (egyesszám) Pluralis (többesszám)
Nominativus (alanyeset) campus –us, -er campī –ī bellum –um bella –a
Accusativus (tárgyeset) campum –um campōs –ōs bellum –um bella –a
Genitivus (birtokos eset) campī –ī campōrum –ōrum bellī –ī bellōrum –ōrum
Dativus (részeseset) campō –ō campīs –īs bellō –ō bellīs –īs
Ablativus (határozói eset) campō –ō campīs –īs bellō –ō bellīs –īs

[szerkesztés] Harmadik declinatio

A III. declinatioba a singularis genitivusban -is-re végződő msh. vagy i tövű névszók tartoznak. A hím- és nőneműek ragozása eltér a semlegesneműekétől.

[szerkesztés] Mássalhangzó-tő

A legtöbb III. dec.-ós főnév msh. tövű.

māter, -tris
anya f.
nōmen, – inis
név n.
Singularis (egyesszám) Pluralis (többesszám) Singularis (egyesszám) Pluralis (többesszám)
Nominativus (alanyeset) māter különféle mātrēs –ēs nōmen különféle nōmina –a
Accusativus (tárgyeset) mātrem –em mātrēs –ēs nōmen =sing. nom. nōmina –a
Genitivus (birtokos eset) mātris –is mātrum –um nōminis –is nōminum –um
Dativus (részeseset) mātri –i mātribus –ibus nōminī –ī nōminibus –ibus
Ablativus (határozói eset) mātre –e mātribus –ibus nōmine –e nōminibus –ibus

[szerkesztés] Gyengén i-tő

Gyengén i tövűek azok a III. decl.-ós főnevek, melyek:

  • sing. nom.-ban -ēs vagy -is végűek és sing. nom.-ban és sing. gen.-ben egyenlő a szótagszámuk (pl. orbis, -is m.)

vagy

  • sing. nom.-ban -s vagy -x végűek és a sing. gen. -is ragja előtt két mássalhangzó van (urbs, urbis f.).

Ezekben az esetekben az i tő csak plur. gen.-ben jelenik meg.

orbis, -is
kör, (föld)kerekség m.
urbs, urbis
város f.
Singularis (egyesszám) Pluralis (többesszám) Singularis (egyesszám) Pluralis (többesszám)
Nominativus (alanyeset) orbis -ēs, -is orbēs –ēs urbs -s, -x urbēs –ēs
Accusativus (tárgyeset) orbem –em orbēs –ēs urbem –em urbēs –ēs
Genitivus (birtokos eset) orbis –is orbium ium urbis –is urbium ium
Dativus (részeseset) orbi –i orbibus –ibus urbi –i urbibus –ibus
Ablativus (határozói eset) orbe –e orbibus –ibus urbe –e urbibus –ibus

[szerkesztés] Erősen i-tő

Erősen i tövű a legtöbb III. decl.-ós melléknév és a sing. nom.-ban -e, -al vagy -ar végű, semlegesnemű fönevek (mare, -is n.). Az erősen i tő megjelenik:

  • plur. gen.-ben az -um előtt,
  • plur. nom. és acc.-ban az -a előtt
  • és sing. abl.-ban az -e helyett (-ī).
mare, – is
tenger n.
Singularis (Egyes szám) Pluralis (Többes szám)
Nominativus (alanyeset) mare –e, -al, -ar maria ia
Accusativus (tárgyeset) mare =sing. nom. maria ia
Genitivus (birtokos eset) maris –is marium ium
Dativus (részeseset) marī –ī maribus –ibus
Ablativus (határozói eset) marī ī maribus –ibus

[szerkesztés] Negyedik declinatio (u-tő)

A negyedik declinációba az -u tövű, főként hímnemű (fluctus, fluctūs masc., hullám) szavak tartoznak, néhány nőnemű (manus, manūs fem., kéz) és semleges kivétellel (genu, genūs neut., térd).

portus, – ūs
kikötő m.
cornū, – ūs
erő n.
Singularis (Egyes szám) Pluralis (Többes szám) Singularis (Egyes szám) Pluralis (Többes szám)
Nominativus (alanyeset) portus –us portūs –ūs cornū –ū cornua –ua
Accusativus (tárgyeset) portum –um portūs –ūs cornū –ū cornua –ua
Genitivus (birtokos eset) portūs –ūs portuum –uum cornūs –ūs cornuum –uum
Dativus (részeseset) portuī –uī portibus –ibus cornū –ū cornibus –ibus
Ablativus (határozói eset) portū –ū portibus –ibus cornū –ū cornibus –ibus

[szerkesztés] Ötödik declinatio (ēs-tő)

Az ötödik declinatióba leginkább nőnemű szavak (rēs, reī fem., dolog) kis csoportja tartozik.

effigiēs, – ēī
képmás f.
spēs, – eī
remény f.
Singularis (Egyes szám) Pluralis (Többes szám) Singularis (Egyes szám) Pluralis (Többes szám)
Nominativus (alanyeset) effigiēs –ēs effigiēs –ēs spēs –ēs spēs –ēs
Accusativus (tárgyeset) effigiem –em effigiēs –ēs spem –em spēs –ēs
Genitivus (birtokos eset) effigiēī –ēī effigiērum –ērum speī –eī spērum –ērum
Dativus (részeseset) effigiēī –ēī effigiēbus –ēbus speī –eī spēbus –ēbus
Ablativus (határozói eset) effigiē –ē effigiēbus –ēbus spē –ē spēbus –ēbus
Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu