Limonit

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tömör limonit.

A limonit (barnavasérc) amorf vashidroxid-gél, gyakori vas tartalmú hidroxilásvány, Általában amorf, esetenként rombosan kristályosodó tűs halmazokban, ekkor goethitnek nevezik. A pirit jelentős vízfelvétel hatására alakját megtartva hajlamos a limonitosodásra. Cseppköves földes halmazai gyakoriak.

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai

Képlete: Fe₂O₃+nH₂O
Szimmetriája: többségében alaktalan (amorf),ritkábban goethitként rombosan kristályosodik.
Sűrűsége: 3,3-4,0 g/cm³.
Keménysége: 1,0 – 5,0 (a Mohs-féle keménységi skálán).
Hasadása: nem hasítható.
Színe: sárgásbarna, rozsdabarna, barna esetleg vörös.
Fénye: fénytelen esetleg szurok (cseppköves)..
Átlátszósága: opak.
Pora: rozsdabarna.
Elméleti vastartalma: 80-85%.Fe₂O₃,vagyis vastartalom: 38,4-40,8%.

[szerkesztés] Keletkezése

Másodlagosan vasércek és vasásványok mállása útján keletkezik. Az érctelepek jellemző rozsdabarna fedőkőzete az úgynevezett „vaskalap” főleg limonitot tartalmaz. Az oxidációs övben gyakran érctelep méreteket ér el.

[szerkesztés] Előfordulása

Limonit kéreg.

Gyakran előforduló ásványfajta, főként kísérő ásványként. Telepszerű előfordulásai találhatók Csehországban , az Egyesült Államokban Coloradóban és Utahban, Minesota területén, Kubában, Braziliában, Angliában, Görögországban, Romániában, Németországban, Oroszországban, Ukrajnában.

[szerkesztés] Előfordulásai Magyarországon

Rudabányán ahol bányászata is folyt, Bagaméron, a Bakonyban több helyen, a Budai hegyvidéken több helyen, Pécsett, a Zengő térségében, Mádon, Keszthely környékén, Telkibányán, a Velencei hegységben.