Máriabeszterce
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Máriabeszterce (horvátul Marija Bistrica) község a mai Horvátországban Krapina-Zagorje megyében.
[szerkesztés] Fekvése
Zágrábtól 30 km-re északkeletre fekszik. Globočec, Hum Bistrički, Laz Bistrički, Laz Stubički, Podgorje Bistričko, Podgrade, Poljanica Bistrička, Selnica, Sušobreg Bistrički és Tugonica falvak tartoznak hozzá.
[szerkesztés] Története
A települést 1209-ben említik először, amikor II. András visszaadja azt hívének, korábbi tulajdonosának. Szent Péternek és Pálnak szentelt egyházát 1334-ben említik először. A falu temploma búcsújáróhely, a horvátok nemzeti zarándokhelye. Kegyszobrát, mely 15. századi népi alkotás 1545-ben a török elől menekítették a Varasd vármegyei Zlatarból ide, ahol előbb elásták, majd 1588-ban elrejtették az oldalfalban, ahonnan csodás módon 1684-ben előbukkant. Ezután a templom búcsújáróhely lett. A falunak 1590-ben már iskolája is volt, mert tanárát ekkor említik. A búcsújárás 1721-re olyan méreteket öltött, hogy a templomhoz zarándokutat kellett építeni. 1848-ban a település városi rangra emelkedett. 1879-ben elkezdték a kinőtt a régi templom helyett egy nagyobb, kéttornyú templom építését. Az építés közben 1880-ban tűz ütött ki, melyet azonban a kegyszobor sértetlenül vészelt át. Az új templom 1882-re készült el. 1886-ra a települést elérte a vasút, mely a zarándoklatokat még jobban megkönnyítette. 1900-ban megépült a városháza, 1906-ban földrengés rázta meg a várost. 1923-ban XI. Piusz pápa a kegytemplomot bazilika rangra emelte. A város a trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Stubicai járásához tartozott.
[szerkesztés] Látnivalók
- A bazilika több száz éves zarándokhely, a hozzá kapcsolódó monumentális 20. századi kálváriával.
- A zlatari út mellett nagy park közepén áll a 19. századi Hellenbach-kastély.
- A városban látható Pavao Hudek szobrászművész és Zvonko Pižir festőművész galériája.
Based on work by