Mérethozadék

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A mérethozadék (skálahozadék, volumenhozadék, gyakran egyszerűen hozadék) a közgazdaságtanban egy vállalat vagy iparág technológiáját jellemző fogalom. Kissé pontatlanul fogalmazva, növekvő mérethozadékról beszélünk, ha a termelés során felhasznált összes tényező mennyiségének valamilyen mértékű megemelésével a kibocsátás még nagyobb mértékben növelhető; állandó hozadékról, ha a kibocsátás éppen annyira nő, mint a tényezőmennyiségek; és csökkenő hozadékról, ha a kibocsátás emelkedése a tényezőkénél kisebb mértékű.

Tartalomjegyzék

1 Definíciók
- 1.1 Globális mérethozadék
- 1.2 Lokális mérethozadék
2 Okok
3 Következmények

[szerkesztés] Definíciók

[szerkesztés] Globális mérethozadék

Ha f a vállalat (vagy iparág) termelési függvénye, akkor globálisan növekvő mérethozadékról beszélünk, ha bármely $(x_1,x_2,...,x_n)\,$ inputmennyiség-kombinációra és pozitív t valós számra

$f(tx_1,tx_2,...,tx_n) > tf(x_1,x_2,...,x_n).\,$

Állandó a globális mérethozadék, ha

$f(tx_1,tx_2,...,tx_n) = tf(x_1,x_2,...,x_n),\,$

és csökkenő, ha

$f(tx_1,tx_2,...,tx_n) < tf(x_1,x_2,...,x_n).\,$

[szerkesztés] Lokális mérethozadék

Előfordulhat, hogy nem értelmezhető globális mérethozadék, mert különböző tényezőmennyiségekre és t értékekre más és más lenne az egyenlőtlenség iránya. Ilyenkor célszerű definiálni a lokális mérethozadékot, ami nem az egész technológiára, hanem egy konkrét inputmennyiség-kombinációra és 1-hez „nagyon közeli” t értékre van értelmezve. A következő kifejezést skálarugalmasságnak nevezzük:

$e(x_1,x_2,...,x_n) = \lim_{t \to 1} \frac{\partial f(tx_1,tx_2,...,tx_n)}{\partial t} \cdot \frac{t}{f(x_1,x_2,...,x_n)}$

Azt mondjuk, hogy a $(x_1,x_2,...,x_n)\,$ tényezőkombinációhoz tartozó lokális mérethozadék növekvő (vagyis méretgazdaságosság áll fenn), ha a skálarugalmasság nagyobb, mint 1; állandó, ha e = 1; és csökkenő (tehát méretgazdaságtalanság érvényesül), ha e < 1.