Magyar Szocialista Munkáspárt
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Magyar Szocialista Munkáspárt, röviden MSZMP a magyarországi politikai életet hosszú évtizedekre meghatározó párt volt.
[szerkesztés] Megalakulása
1956. november 2-án alakult Kádár János vezetésével. Egyidejűleg feloszlatták a Magyar Dolgozók Pártját, a hatalmat addig gyakorló szervezetet.
1989-ig az ország egyetlen legális politkai pártjaként oldotta meg az államirányítás feladatát.
[szerkesztés] A 89-es fordulat
1989-ig, az „egypártrendszer” megszűnéséig az eredeti pártról beszélhetünk. December közepén, az MSZMP XIV. kongresszusán Thürmer Gyula lett a párt elnöke, és a Központi Bizottságban tag lett a párt két korábbi politikusa: Grósz Károly és Berecz János.
Utódpártként tekinthetjük az új néven megalakult Magyar Szocialista Pártot is, ami 1989-ben az MSZMP egykori tagjai alakítottak meg, és a parlamentbe 8,5%-kal bekerült az 1990-es választásokon.
1992-ben a párt továbbra is vállalta a Kádár-rendszer politikai örökségét, de nevét Munkáspártra változtatta, és tevékenységüket ezen a néven folytatták.
Egy kisebb csoport (Csaba Elemér vezetésével) továbbra is kitartott az MSZMP elnevezés és a marxista-leninista elvek mellett. Egyik választáson sem kapták meg a parlamentbe bejutáshoz szükséges szavazatokat.