Magyar Vízilabda Szövetség
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A vízilabdázás története
A sportág őse a vízifutball volt, melyet 1869-ben találtak fel. Ebben a sportágban sok mindent megtehettek a játékosok. Előfordult, hogy zúzódással vagy éppen maradandó nyakcsigolya-károsodással végezte a pórul járt személy. Először 1885-ben vetették papírra a szabályokat. A mérkőzések hossza húsz perc volt. A játék kezdetét a bíró által középre dobott labda jelezte. Ekkor a játékosok még a partról ugráltak be és igyekeztek megszerezni a játékszert. A kapusok egy csónakban helyezkedtek, mert ekkor a cél még az volt, hogy a játékosok a tutajra, vagy a csónakra helyezzék a labdát. Ezt megakadályozandó a kapusok mindenféle "trükköt" bevethettek. A másik testi épségét sem kímélve ugorhatott rá ellenfelére. Azonban, az első írott szabályban benne szerepelt az, hogy nem szabad az ellenfelet megfogni, csak abban az esetben, ha a labda a birtokában van. Ez tette különbözővé más sportágaktól a vízilabdát. Az első vízilabda mérkőzést 1874-ben játszották, a londoni Crystal Palace uszodájában. Majd 1876-ban egy hétfős tornát rendeztek Bournemouthban. A látványosabb játék érdekében, a labdarúgáshoz hasonlóan, néhány skótnak eszébe jutott, hogy mi lenne, ha ezt is kapura játszanák, hiszen sokkal látványosabb, mint a ladikba hajigálás. Sőt, a labda víz alá vitelét és annak továbbítását is megtiltották. 1890-ben újraírva a szabálykönyvet, letették a későbbiekben népszerűvé vált játék alapjait.
[szerkesztés] A magyar vízilabdázás kezdete
Füzesséry Árpád dr., mint sportszerető ember, s mint a Magyar Úszó Szövetség főtitkára, munkájához kapcsoltan folyamatosan figyelemmel kísérte a honi és a külföldi sportrendezvényeket. Ezek között találta meg a water polo szót, mellyel kapcsolatban egyre többet olvasott az angol lapokban. Levelet írt az angol Amatőr Úszó Egyesületnek (Amatuer Swimming Association), melyben kérte, hogy küldjék el számára a sportág szabálykönyvét. Az előbb említett 1890-es szabályokat a megérkezés után elkezdte lefordítani. A millenniumra már minden adott volt, hogy Magyarországon is megkezdje hódítását a vízipóló. Azonban, a labda még hiányzott.
[szerkesztés] Magyar vízilabda csapataink
- III. kerület
- Balatoni Úszó Egylet
- Budafok-Kistétényi SE
- Ferencvárosi Torna Club
- Óbudai Torna Egylet
- Magyar Athletikai Club
- Műegyetemi Atlétikai és Futball Club
- Magyar Testgyakorlók Köre
- Magyar Úszó Egyesület
- Nemzetközi Sport Club
- Óvári Testnevelő Egyesület
- Postatakarékpénztár SE
- Újpesti Torna Egylet
- Vívó és Atlétikai Club
[szerkesztés] Forrás
- Gyarmati Dezső: Aranykor (Herodotosz Könyvkiadó és Értékesítő Bt., Budapest, 2002.)