Magyarhertelend

A Baranya Megyei Levéltár helynévcéduláiból kiderül, hogy „a hegyháti járás 21 legrégebbi településéből 1715-ben csak Barátúrnak volt magyar lakossága, míg a többi 20 vagy egészen elnéptelenedett vagy pedig szerhorvátok ülték meg (pl. Szalatnak, Hegyhátmaróc). Barátúr lakói 1738-ban átköltöztek Magyarhertelendre” , mikor oda németek mentek. A helybeliektől több alkalommal hallotuk, hogy a régi falu a mai határ „Tassonya” elnevezésű dűlőjében állott, s a török elöl menekülve húzottak fel a hegyre, az erdő viszonylagos biztonságot adó oltalmába. A levéltár anyagban is ezt erősíti meg: „1566-ban a török portyázó csapatok teljesen felégették.” Ugyancak a helynévcédulákból tudjuk, hogy „1775-ben Hertelend határában egy kis német település keletkezett, amelynek neve Kishertelend, vagy Ufalu (Neudörfer) Továbbá: Eredetileg a pécsi káptalan javai közt szerepel, csak a 18. században lett a pécsi papnöveldéjévé. A 19. században Nagyhertelendnek nevezték. Római katolikus templomát 1777-ben emelték . A falu lakossági összetétele a 18. század elején változott meg, az összeírások szerint 380 magyar és 172 német lakja a falut, zömmel római katolikus, kis részben izraelita felekezetűek

[szerkesztés] Lakóinak száma korcsoportok szerint

A helyi önkormányzat adatai szerint:

Korcsoport	2006-ban	2007-ben	2008-ban	2009-ben	2010-ben
0-17 éves	fő	fő	fő	fő	fő
18-54 éves	fő	fő	fő	fő	fő
55-59 éves	fő	fő	fő	fő	fő
60-79 éves	fő	fő	fő	fő	fő
80 év feletti	fő	fő	fő	fő	fő
Összesen:	fő	fő	fő	fő	fő