Matej Daniel Ševrlay
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Matej Daniel Ševrlay (Bystrička, 1783. január 18. – Pozsony, 1840. április 7.) szlovák esztéta.
A latin nyelven alkotó szlovák esztéta elsősorban irodalomesztétikával foglalkozott. Mártoni (Martin), lévai (Levice) és lőcsei (Levoča) iskolalátogatása után a németországi Wittenbergben tanult tovább. Miután visszatért Magyarországra, a sárospataki református kollégiumban oktatott német és latin irodalmat. Később Selmecbányán (Banská Štievnica) tanított poétikát, történelmet, földrajzot, valamint görög és héber nyelvet. 1827-től a Pozsonyi Evangélikus Líceum tanára volt, ahol többek között Ľudovít Štúr is a tanítványai közé tartozott. 1834 és 1837 között a Cseh-szláv nyelvi és irodalmi társaság elnökeként tevékenykedett. Alkotásai közül a legjelentősebbek Grammatica linguae latina, Rhetorica és Poetica című tankönyvei.
[szerkesztés] Referenciák
- Eva Botťánková: K prameňom estetického myslenia na Slovensku, Vydavateľstvo Veda