Vita:Myers–Briggs-típuselmélet

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bemásolva a törölt - elgépelt - változat vitalapjáról

Tartalomjegyzék 1 Myers kontra Meyers 2 Különös és különleges szimbólumok 3 Kötőjel 4 A Kezdőlap vitalapjára átmásolandó vita 5 Betűrendben kellene a társszerzőket felsorolni? 6 Hivatkozás

[szerkesztés] Myers kontra Meyers

Katharine Cook Briggs (1875-1968) came from an academic family, gaining her tertiary qualifications from what later became the University of Michigan. She had many stories and articles published under various names in periodicals and magazines. Through her interest in biography she developed an interest in individual differences. She constructed a personality model from her own research,commenced in 1917 after meeting her daughter Isabel's boyfriend Clarence (Chief) Myers.

Isabel Briggs Myers (1896-1980) learned about psychological type through family discussion and observation, testing out Jung's framework over many years. Educated mainly at home and with a degree from Swarthmore College, Isabel at one stage had a promising career as an author/ playwright, which she gave up to concentrate on being a parent. Her prize-winning crime novel Murder Yet to Come, published in 1930 and recently republished, used type concepts in the development of the book's characters.

Bocs, tényleg Myers. Sajnos, félreolvastam a nevet, mielőtt írni kezdtem a cikket. Nagyobbra fogom állítani a szövegnagyítást a böngészőmön. Megírom és átmásolom rendes címen a cikket, téged pedig megkérlek, hogy töröld a Briggs-Meyers címzésű változatot. Azt hiszem, ezt még szavazásra sem kell bocsátanunk. Gubbubu 2004 május 13, 00:09 (CEST)

Hogyan kell gondolatjelet írni? Én ALT+22-vel próbáltam: ▬ de ne az igazi: Briggs▬Meyers-típuselmélet.

[szerkesztés] Különös és különleges szimbólumok

RÁJÖTTEM! HEURÉKA! Nálam a kulcs: ALT+0132 „ és ALT+0148 ”: például „Hé paraszt, melyik út megyen itt Budára?” Gubbubu

Nem kell szavazás, az ilyenekre a Wikipédia:Azonnali törlés lap vonatkozik, oda írd majd be, ha kész.

Másrészt én pont azért nem írok címbe speciális jeleket, mert az emberek nem tudják beírni, és így a szócikkre sem fognak tudni hivatkozni. Én sem tudok simán endash-t beírni, csak trükközéssel. Ma nincs energiám erről a nagykötőjeleseket győzködni... --grin ✎ 2004 május 13, 00:52 (CEST)

Amúgy meg...

‐	hyphen
‑	nonbreaking hyphen
‒	figure dash
–	en dash
—	em dash
―	horizontal bar
grin ✎ 2004 május 13, 00:59 (CEST)

Pedig mások külön kértek, hogy gondolatjeleket alkalmazzak... eszembe jut a La Fontaine-mese az emberről meg a hátán hordott szamaráról... :-) Kösz az újabb segítségeket. Azt nem tudod véletlenül, a " idézőjel helyett hogy kell süllyesztett idézőjelet írni? Gubbubu 2004 május 13, 01:48 (CEST)

Idezhetsz.

„	also karom
”	felso karom
‚	also butyok
’	felso butyok
grin ✎ 2004 május 13, 03:10 (CEST)

-- Az idézőjelekhez kapcsolatban: Jó, jó, eddig is be tudtam írni az alsó és felső karmot (a Wordből vagy más cikkekből másolva); csak arra voltam kíváncsi, nem lehet-e begépelés útján (mondjuk valami ALT+xyz, x,y,z &isin N alakban. (a matematikai szimbólumok fordítása még nem tökéletes)

DE MOST RÁJÖTTEM! HEURÉKA! NÁLAM A KULCS: ALT+0132 „ és ALT+0148 ”: például „Hé paraszt, melyik út megyen itt Budára?” AKINEK VAN SZEME A LÁTÁSRA, LÁSSA, AKINEK VAN FÜLE A HALLÁSRA, HALLJA!Gubbubu 2004 május 13, 08:50 (CEST)

Erről két dolog jut eszembe:

1. vannak, akik azt hiszik: a világ bal alsó sarkán "Start" gomb van, és az ég azért kék, mert Isten kék halált kapott (ejtsd: "egy egész világegyetem van odakint, a windowsodon túl"),
2. apám volt szokta mondani: "Mit kiabálsz? Félsz?" (ejtsd: CSUPA NAGYBETŰ = ordibálás).

Ez a felfedezésed pl. rajtam nem segít, meg még az emberek jelentős részén. Ennek ellenére örülök, hogy legalább te be tudod írni. --grin ✎ 2004 május 13, 10:52 (CEST)

Ja még egy kérés. A jövőben ha lehet ne copy-pastézz (vagy más néven másolj át) cikket egy új cikkbe: használd a Mozgasd ezt a lapot univerzális erőforrásmeghatározót ezen célra! --grin ✎ 2004 május 13, 03:10 (CEST)

-- utánanézek az átmozgatásoknak. Gubbubu 2004 május 13, 08:50 (CEST)

[szerkesztés] Kötőjel

Kedves Gubbubu és Grin,

Két okból bátorkodtam e lapnak az elődjét átmozgatni nagykötőjelesre:

• elvileg azért, mert ez a helyes, mivel csak ez tudja kifejezni, hogy két személyről van szó, nem pedig egyetlen, kéttagú nevű személyről (például Leiningen-Westerburg Károly), vö. 263. b)
• gyakorlatilag pedig azért, mert kötőjellel is be lehet írni és meg lehet találni a cikket, ha van átirányítás.

Ezért nem igazán látom indokoltnak a két db kötőjel használatát.

--Adam78 2004 május 13, 02:22 (CEST)

Nyelvhelyesség szempontjából végülis igazad van. Ha átmozgatod a megfelelő címre, az átirányítás utána fog mutatni. Tedd azt. Melyik kötőjelet használod erre? (Mi a unicode kódja?) --grin ✎ 2004 május 13, 11:43 (CEST)

A magyarban használt nagykötőjel vagy gondolatjel formailag ugyanaz a jel, az angol en dash-nak felel meg, kódja Unicode-ban: 32 19 (0x2013), illetve html-ben – (Forrás itt) Windows alatt ugyanez ALT+0150 (a számbillentyűzeten beírva).

--Adam78 2004 május 13, 18:27 (CEST)

[szerkesztés] A Kezdőlap vitalapjára átmásolandó vita

(Ja, és még egy kérés. Ha jelent valamit neked az idegrendszerem integritása, ne használd a "projekt" szót. Negatív mentális modifikációt okoz, migrénes beütéssel. Gubbubu)

Természetesen, ha nem használod többet a "szoftver", "hardver", "fájl" formákat, amitől behaviorális diszturbanciáim keletkeznek heveny hányingerrel kísérve. (A "projekt" is gyomorkavaró, de szintén helyesírásnak megfelelő.)

-- Az idegen szavak használatát mindig kerülöm, ha lehetséges, mert én is utálom a „hardver” és társai szavakat, melyek nem illeszkednek a magyar hangrendbe és ezáltal förtelmes hangzásúak; és nem használom, hacsak nem olyan szakkifejezések, amik helyett nincs magyar szó vagy nem került át a közhasználatba (például ilyen a „fájl” szó, ami helyett nem tudok mást használni). Ha cikkeket írok, utólag mindig igyekszem a latin és angol eredetű szavakat utólag kiiktatni. De az adott esetben szerintem a „projekt” szó helyett sokkal jobb lenne a „társlap” szó használata, még ha nem is ugyanaz az értelme.

A felvetés elfogadható, de nem tudom, hogy a társlap-e a legjobb szó. "Sister project" az eredeti angol, végülis, hmm, társlap. Esetleg ha valakinek van jobb ötlete... --grin ✎ 2004 május 13, 10:52 (CEST)

NEEE!! Az általam (legeslegeslegesleg)²⁷-többször látott helytelen használat! A lap (page) az egy lap, oldal, mondjuk HTML-oldal stb., mint ez a vitalap. De a Wikipédia nem egy enciklopédialap, nem is enciklopédiaoldal. A Wikipédia nem lap, hanem webhely (website, site)! Lécci, ne használjuk a lap szót a webhelyekre sose. Nem mondom, hogy túl jól hangzik az, hogy „társwebhely”, de helyesebb, mint a társlap. Egyébként lehetne „társprogram”. --Szajd 2004 május 13, 18:08 (CEST)

Maximális egyet nem értésemet kell tolmácsolnom. A Wikipédia webhely tartalma HTML-oldalak, azaz lapok formájában létezik, és ilyen formában jelenik meg a felhasználóknak. Tehát a Wikipédia nem csak webhely, hanem igenis lap (legfeljebb abba lehetne belekötni, hogy nem „lap”, hanem „lapcsoport”, de az effajta szőrszálhasogató kukacoskodást nyugodtan hagyjuk meg a matematikusok (mint én) önnépszerűtlenségnövelő eszközének. Egyébkénnt sincs „lap” és „lapcsoport” között éles határ, hiszen sokszor egy lap is több „oldalból” tevődik össze valójában... na jó, ez nem annyira lényeges. Nem jó a „társprogram” sem, egyéb megtévesztően rezonáló mellékjelenései (pl. „futtatható alkalmazás”, „nyaralási terv”) miatt. Ennyit az ellenjelölt elleni negatív kampányról.

Az ezután következő részben igazad van, és egyértelmű (sőt a „program” szó félreértelmezhetőségében is), viszont akkor most nekem nem világos, amit mondasz:

„A Wikipédia webhely tartalma HTML-oldalak, azaz lapok formájában létezik, és ilyen formában jelenik meg a felhasználóknak.” – Eddig oké.

„Tehát a Wikipédia nem csak webhely, hanem igenis lap…” – Ez viszont nem következik az előzőből. Legalábbis maximum ennyire:

A magyar helyesírás szabályai könyv tartalma (papírból készült) lapok vagy oldalak formájában létezik, és ilyen formában jelenik meg az olvasóknak. Tehát A magyar helyesírás szabályai nem csak könyv, hanem igenis papírlap. – Bevallom, eléggé rossz vagyok matekból, de ez a logika számomra nem jó.

Ha megint én értettem volna félre, korrigálj.

--Szajd 2004 május 13, 19:48 (CEST)

Az előző Szajd „társlap” kifejezésem elleni érvei véleményem szerint nem adekvátak, azt hogy miért lenne jó a „társlap” szó használata, már elmondtam: mert magyar, könnyebb kimondani és nem okoz nehézséget az angolul nem beszélő felhasználóknak, azonkívül a következő bekezdésben megmutatjuk, hogy a kérdéses problémának adekvát megoldása.

Most pedig lássuk az én jelöltem melletti további pozitív érveket. Nem bánom a „projekt” szó használatát pl. a „Wikipédia projektről” kifejezésben, ami a kezdőlepon található, mert az a link tényleg egy munkacsoport működését és feladatkörét (azaz egy projektet) ír le, hogy hogyan lehet bekapcsolódni, mit lehet csinálni, és erre nem tudok jobb magyar szót. Az „Egyéb projektek” kifejezésben azonban nem az a lényeg, hogy a felhasználó azonnal bekapcsolódjon pl. a „Metawikipedia” munkájába, hanem hogy először odamenjen és megnézze, egyáltalán mi az, és mik az eddigi eredmények, azaz a megszerkesztett lapok.

Ebben az esetben egy lapra, mégpedig a kezdőlapra kell elvezetni. A „társ-” előtag pedig nyilvánvaló, itt azt jelenti hogy valamiképp a többi projekt hasonló a Wikipédia projekthez, sőt eredetileg terveztem, hogy nem „Wiki-...” webhelyekre (pl. a NUPédiához) is legyenek linkek; ez az előtag iszonyatosan tömören, de érthetően fejezi ki az „egyéb wikipédia...” kifejezés értelmét, sőt még többet is, a velünk rokonságban álló, nyílt tartalmú interaktív szerkesztésű webhelyeket.

Elnézést ezért a hosszú és terjengős szövegért, de nagyon részletesen meg akartam világítani minden különbséget. Gubbubu 2004 május 13, 18:39 (CEST)

-- Válasz Szajdnak:

Valóban pongyolaság webhely helyett weblapról beszélni, szerintem azonban ebbe most nem fogunk belehalni. Ugyanis:

Tegyük fel, hogy keresel egy könyvtárban (a weben) valamilyen könyben egy idézetet (webhelyet egy lapot). Ekkor először is tudnod kell a címét (a webhely neve), ami azonosítja. De ez nem elég, mert ha csak annyit tudsz, hogy mondjuk „A Babó” („Wikibooks”) a címe, akkor még nem fogod a könyvtárban megtalálni, mert végig kellene nézned az összes könyvcímet. Mondjuk nincs ennyi időd.

Mit kell tudnod? A raktári számát (www-cím: www.wikibooks.org), mert ez alapján a könyvtáros (a webböngésződ) már kikeresi neked a polcról. Tehát kezedbe adja a könyv egy fizikai realizációját, egy példányát. Ha egy webhelyet keresel, valójában a webhely helyett annak fizikai realizációját, mondjuk a kezdőlapját is keresed.

Tehát valójában mind a kettőnknek igaza van. A Wikibooks, a Wikipédia egy sisterprojektje valóban egy webhely. Az általam készített link azonban a nemzetközi nyitóoldalakra mutat (www.wikibooks.org/wiki/index.html vagy valami ilyesmi). Tehát azt is lehet mondani, hogy az a link a webhelyre mutat, de konkrétan a kezdőlapra mutat a link, tehát azt is helyes mondani, hogy egy weblapra mutat. Ebben idáig biztos vagyok.

Mármost tényleg kicsit helytelen azt mondani, hogy a "Wikibooks" egy weblap. Nem weblap, hanem webhely. Tehát a "Wikipédia társlapjai: Wikibooks - ..." kifejezés így szó szerint valóban egy kicsit pontatlan. Úgy lenne helyes a kérdéses, vitatott kifejezés, hogy "Wikipédia társhelyei: Wikibooks - ...". Más szempontból azonban megengedhető lapot mondani. Ha egy webhelyre akarok elmenni, akkor muszáj valamelyik weblapjára is elmennem egyúttal, hasonlóan ahhoz, hogy ha egy könyvet el akarok olvasni, kézbe kell vennem egy példányát, vagy legalábbis rá kell néznem, másképp nem megy, mert ha nem nézném egy példányát sem, akkor magát a könyvet sem nézhetném. Tehát ha azt mondom, hogy "Ez a link a Wikibooks webhelyet mutatja meg", azt nyilván úgy értem, hogy valamely konkrét realizációját, pl. a kezdőlapot mutatja meg. Valóban úgy kellene mondanom, hogy „A Wikipédia sisterprojektjeinek kezdőlapjai az alábbiak: - Wikibooks kezdőlapja- ...”. Így pontos. De ilyen faramucin ritkán szoktuk kifejezni magunkat, ez csak a matematikában szokásos, a röviség kedvéért ehelyett is csak annyit szoktunk mondani, hogy "A Wikipédia sisterprojektje a Wikibooks", mert teljesen nyilvánvaló, hogy ez egyúttal a két webhely kezdőlapjaira is igaz. Ezért mondom, hogy ebbe a pongyolaságba nem fogunk belehalni.

Ráadásul fontos, hogy ebben az esetben egy meghatározott (a hangsúly nem az „egy” szócskán van) lapra, mégpedig a nemzetközi kezdőlapokra mutat, nem pedig az angol nyelvű kezdőlapokra (kivéve ha csak olyan van). Tehát azt kellene írnunk: a „A Wikipédia sisterprojektjeinek nemzetközi kezdőlapjai: - a Wikibooks nemzetközi kezdőlapja - ... stb. ”. De ehelyett szokás úgy mondani az egészet, hogy a konkrét lapok megnevezését elhagyjuk. Gubbubu 2004 május 13, 21:03 (CEST)

---

[szerkesztés] Betűrendben kellene a társszerzőket felsorolni?

A következő probléma azonban még fönnáll: vajon Briggs-Meyers vagy Meyers-Briggs-féle típuselméletről van-e itt szó (asszem fogok csinálni mindkét változatban cikket, REDIRECT-ekkel, de kételyeim vannak, hogy melyik a helyes forma. Gubbubu 2004 május 13, 08:56 (CEST)

Én úgy látom, hogy Myers-Briggs-ként hivatkozik rá mindenki; a "Meyers-Briggs" illetve "Briggs-Myers" vagy Meyers forma gyakorlatilag nem használatos. YMMW. --grin ✎ 2004 május 13, 10:52 (CEST)

(Bocs, nem azt akartam kérdezni, hogy a Myers vagy a Meyers a helyes alak-e [már tudjuk, hogy a Myers, csak még mindig notóriusan Meyers-t írok mindenhova végtelen hülyeségemben], hanem azt hogy a Briggs-Myers vagy a Myers-Briggs a helyes-e . Valóban mndenhol úgy fordul elő hogy Myers-Briggs, de esetleg valaki úgy gondolhatja, hogy a betűrendben felsorolt Briggs-Myers alak a helyes, és ezért így keres rá a lexikonban, de nem talál semmit, és ezért az asztalt veri, hogy micsoda ócskaság ez a Wikipédia. Ez volt az én motivációm, ez volt ami mozgatott, erőt és hitet adott a Briggs-M(-e)yers-féle cikk eme címszó alatti megírásához. De a hit alapvető tulajdonsága, hogy megrendül. Ezért hát csinálok majd egy nem tudom mennyire helyes Briggs-Myers-típuselmélet és egy Myers-Briggs-típuselmélet (+típusindikátor) c. cikket is, hacsak szavazással, üzenetekkel vagy egyéb módon le nem állítotok, hogy ne, mert ha így lesz, akkor nem csinálok persze. A kiabálásról annyit: csak azért kiabáltam hogy minden Win(XP)-felhasználó meghallja, mert tudom, hogy másokat is gyötör a normál idézőjelek hiánya. Bocsánat, ezentúl jó leszek :-))).

---

[szerkesztés] Hivatkozás

Egy problémám van még, amit valahogy a FAQ-ba is bele szeretnék írni: Árva cikkek gyártásának elkerülése. Ez is egy olyan cikk, amire nem hivatkozik másik cikk, beleértve a Kezdőlapot. Az ilyen árva cikkek nehezen megtalálhatóak, mivel nem illeszkednek bele a Wikipédia amúgy összefüggő láncolataiba. Ha lehetséges, a megfelelő cikk hivatkozzon rá; ha nincs ilyen, akkor arról legalább egy csonk legyen, amire hivatkoznak, amire - valahol a lánc végén - a Kezdőlap egy témája hivatkozik.

Gondolom erre a pszichológia hivatkozna?

(Amúgy is, ha van időtök, érdemes lenne azt megnézni, hogy a Kezdőlap kategóriái minimum csonk szintre meg legyenek írva, hogy legalább ott ne legyenek "halott" wikilinkek. Ha van kedve, ideje valakinek.)--grin ✎ 2004 május 13, 11:49 (CEST)

-- Én a magam részéről nemcsak honlaplinklánc-térképészeti, hanem keresőrendszer-központú szemléletben is gondolkodom, ezért nem tartom hibának önmagában az árva cikkek születését. Nem feledhetjük, hogy a Wikipédia egy kereshető lexikon is (már amennyiben a keresőrendszer működik), tehát elvileg ugyanannyira kell, hogy sok, akár független szócikk legyen, mint amennyire az, hogy minden cikkhez kényelmesen el lehessen jutni, ha valaki enciklopédiaszerűen használja a Wikipédiát-át, és oldalról oldalra tallózva keres. Úgyhogy szerintem ebből fölösleges a FAQ-ban (Wikipédia:GyIK súlyos problémát csinálni, mivel nem a felhasználókat, hanem inkább a honlap karbantartóit érintő probléma. -- Más: csináljátok csak meg az átirányításokat és átmozgatásokat a Briggs-Myers, a Briggs<nagykötőjel>Myers, Myers-Briggs stb. cikkekből és -be, ez nem igazán az én szakterületem (legalábbis egyenlőre), én csak megírom az egyik címszóváltozat alatti cikket, ha megszületnek a véglegeses szócikkcímek. Gubbubu 2004 május 13, 13:41 (CEST)