Nagy Hasadékvölgy

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Nagy Hasadékvölgy északi része, középen a Sinai félsziget, felette a Holt tenger és a Jordán folyó völgye

Kelet-Afrika; a historikus időkben aktív vulkánokat piros háromszög jelöli, középen az Afar Háromszög, ahol három kéreglemez távolodik egymástól (az Arab Lemez és két afrikai lemez, a nubiai és a szomáliai).

A Nagy Hasadékvölgy (angolul Great Rift Valley) óriási geológiai képződmény, amely Szíria északi részétől Délnyugat-Ázsián keresztül a kelet-afrikai Mozambique-ig húzódik. A völgy szélessége 30-100 kilométer, mélysége néhányszáz méter és többezer méter között változik. Neve John Walter Gregory felfedezőtől származik.

A Nagy Hasadékvölgyet az afrikai és ázsia földkéreglemezek távolodása hozta létre, ami északon 35 millió évvel ezelőtt kezdődött. Kelet-Afrika lemezének elsodródása az afrikai tömbtől 15 millió évvel ezelőtt indult meg. A litoszféra vastagsága a kelet-afrikai hasadéknál 100 kilométerről 20 kilométerre vékonyodott. Néhány millió év mulva ét is törhet és akkor Kelet-Afrika leválik Afrikáról. A vulkáni tevékenység e hasadék mentén erős és olyan vulkanikus hegyek kialakulásához vezetett, mint a Kilimandzsáró, a Kenya hegy, a Karisimbi, a Nyiragongo, a Meru, az Elgon vagy a tanzániai Kráterhegyvidék. Az Ol Doinyo Lengai, a föld egyetelen nátriumkarbonatit vulkánja ma is aktív.

[szerkesztés] Külső hivatkozás

• Small simple-coloured map
• Térképek az Albertine hasadékról (a Nagy Hasadékvölgy része)
• Tízmillió éven belül új óceán keletkezik Afrikában