Nagyváthy János

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagyváthy János (1755-1819) az első magyar nyelvű rendszeres mezőgazdasági munka szerzője.

1755. január 19-én született Miskolcon. Sárospatakon tanult – teológiát és jogot. Losoncon költészettant tanított, majd a pesti egyetemen agrártudományi ismereteket szerzett. Bécs mellett egy birtokon gazdasági gyakornok lett, majd Belgiumba ment tanulmányútra.Katonaként az 1780-as években a Duka-ezredben kapitányi rangban szolgált.

Festetics György 1792-ben meghívta jószágigazgatónak ("Directornak"), az akkor alakult központi birtokirányítási szerv, a Keszthelyen működő "Directio" vezetőjének. Azok a talajjavítási és egyéb eljárások, gazdasági utasítások, amelyekről a Festetics-birtok ismert volt, Nagyváthy nevéhez fűződnek. Ő kezdeményezte és vette rá Festeticset a csurgói gimnnázium és a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia, az ún. Georgikon alapítására is.

Kezdettől fogva magyar nyelven írt, hogy széles körben terjessze az ismereteket. Első rendszeres magyar nyelvű munkája A szorgalmas mezei gazda címmel 1791-ben jelent meg. Ebben a földek fajtáitól és a talajváltástól kezdve a vetés, aratás, cséplés teendőin át a szőlőművelés, az erdészet és az állattenyésztés kérdéséig a mezőgazdasági termelés minden oldalát feldolgozta.

Nagyváthy viszonylag rövid ideig vezette a Festetics-birtokot. Közte és Festetics között ugyanis idővel egyre jobban kiéleződött az ellentét, mivel a gróf a Martinovics-féle jakobinus szervezkedés vérbe fojtása után mindinkább elhidegült a plebejus Nagyváthytól. Nagyváthy 1797-ben Csurgóra költözött, ahol 40 holdon valóságos paradicsomkertet rendezett be. Képviselve volt ezen a területen a mezőgazdaság minden ága.

További munkái: "Magyar házi gazdasszony"A Magyar Practicus Termesztő, A Magyar Practicus Tenyésztő és A magyar gazdatiszt már csak 1819-ben bekövetkezett halála után jelentek meg.

[szerkesztés] Forrás

• Tudományos breviárium (1971, Bp., Gondolat)

• Lukács Gábor: Nagyváthy János élete és munkássága, különös tekintettel birtokigazgatói tevékenységére és a „Közönséges Instructio…” című művére.

In: „Diákok a tudományos kutatás kapujában” 53-103. pp., Szerk.: Gazda István, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2004. ISBN 963 9276 43 X.