Nyárlőrinc

Nyárlőrinc a Duna-Tisza közi homokhátság "fővárosától", Kecskeméttől 18 km-re délkeletre fekszik Északról a 44-es számú kecskemét-békéscsabai országúttal párhuzamosan futó vasútvonal a határ, amely Kecskemétet köti össze Kunszentmártonnal.

[szerkesztés] Története

A község hét évszázados történelmi múltra tekint vissza, nevét a Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomáról kapta a XIII. században. Teljes önállóságát 1950-ben érte el, ekkor a neve Nyárlőrincre változott. A község középpontjában Árpád-kori templomrom található, amely a megye harmadik középkori templommaradványa (a mizsei és a soltszentimrei után) és az ország jelentős kulturális értéke. Feltárt alapfalak történelmi romkerté alakítása a 2000. évi millenniumi évforduló tiszteletére történt.

[szerkesztés] Nevezetességei

A község elhelyezkedésére, táji-, természeti adottságaira a turizmus, mint gazdasági ágazat nem jellemző. A település idegenforgalmi kínálatai között elsőként, a település központjában található Árpádkori templomromot említhetnénk, a feltárt alapfalainak történelmi romkerté alakítása a 2000. évi millenniumi évforduló tiszteletére történt. Helyreállításával a megye harmadik középkori templommaradványa (a mizsei és a soltszentimrei után), és az ország jelentős kulturális értéke. Természeti értékei között említhető a község jelentős méretű erdőterülete (1697 ha) – amelyet akác, nyár, fenyő és tölgy alkot –, legvonzóbb része a III. körzetben található őstölgyes. A vadászat kedvelői így a környező erdőállomány területén hódolhatnak szenvedélyüknek.