Nyírmeggyes

Medyes 1272-ben Hetény (ma Hodász) határjárása során tűnik fel. Szent László fennmaradt kultusza miatt királyi telepítésűnek vélik a falut. A XIV. század elején a Tövisiek Közép-Szolnokból származó családjának birtokában volt a település. 1337-ben idevaló nemesnek a nevében szerepel, aki a Nagymihálydi családdal pereskedik. 1340-ben Tövisi István itteni birtokrészét Csaholyi Péter fiának, Jánosnak 40 márka bírság egyharmada fejében átadta. Egy évtized múltán Kántor Bereck pusztítása nyomán már csak telekhelynek nevezik. A század vége felé Tövisi Jakab halála után a Csaholyiaké lett. 1547-ben a család két nőtagját, Annát és Katalint iktatták birtokba. A XIV. és XVII. században földesurak még a Báthoriak, Anarcsi György és Kapi Katalin. A XVIII. század elejétől a XIX. század derekáig gróf Teleki, Uray, Ujhelyi, Korda és Bay családok tulajdonában volt. Századunk első évtizedeiben Ilosvay, Vályi, Péchyi és Madarassy családok birtokoltak itt. A község nevéről Pesty adatközlője 1864-ben a következőket írta: "Régebben ezen község Latornak neveztetett és nem is a mostani hellyén, hanem a helységtől körülbelül 800 folyó ölre feküdt és a mostani hellyén fákkal beültetett helyiség lévén nevét "Meggyes" innét vette. Az áttelepítés körülbelül a 16 k. század elején történt." Határába olvadt Tárkány falu. Neve talán az egyik kabar törzs emlékét őrzi. A község határában kereshető Radalf falu helye is. A ma élők az említettekről vajmi keveset tudnak.