Wikipédia vita:Nyelvészeti műhely
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Mindenképpen jó ötlet! Ha megírjátok a célokat, meg az alapvető irányelveket, sztem már mehet is wiki névtérbe. Jó munkát nektek! :) NCurse üzenet 2005. november 11., 17:42 (CET)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Táblázat fejléc-színek
Csináltam egy alapsémát a nyelves cikkekhez. Én ugyan meghagytam az angol lap zöldjét, de szerintem roppant igénytelen így. Kellene másikat választani. - Gaja ✉ 2005. november 14., 13:22 (CET)
Szerintem ez a neonzöld „csak” nem jó, de amúgy a formával nincs gondom. Sajnos nem állítom, hogy nagyon sok időm lenne mostanában ezzel foglalkozni, de érdekel, igyekszem ránézni. --grin ✎ 2005. november 16., 14:03 (CET)
Igen, igazad van, félreérthető volt, amit írtam, én is csak a SZÍNre gondoltam, a sablon tökéletes! - Gaja ✉ 2005. november 16., 16:20 (CET)
Egészen pontosan az indoeurópai nyelveknél van ez a szín az angolban, a hébernél-arabnál pl. sárga, a navajonál meg pl. kék. --Ali # 2005. november 16., 17:55 (CET) :-)
- Megnézegettem egy kicsit konkrétabban, és úgy tűnik, hogy ott nyelvcsaládonként más-más színeket használnak. Bevezessük ezt mi is? - Gaja ✉ 2005. november 17., 15:28 (CET)
[szerkesztés] IPA-átírás
Kedves mindnyájan! Az IPA szerinti ejtés-átírással elég mostohán állunk, még a róla szóló cikk se készült el, valamit tenni kéne ezügyben, szükség lenne rá. | Bennó 
cseveg, akta 2007. február 14., 17:36 (CET)
[szerkesztés] Tisztelt portálüzemeltetők és műhelytagok! (helyesírási átnevezés)
A Kocsmafalon szóvá tett helyesírási anomália rendezése céljából az ötletbörze után Adam78 helyesírási guru-kollégával összeállítottunk egy listát a portálok és műhelyek elfogadható neveiről, és ezeknek megfelelően átneveztük egyenként az összes problémás műhelyt és portált. Sajnos a kocsmafalon megjelent felvetéseinkre nem reagáltak kellő számban az érintettek, tehát magunk döntöttünk a lehetőségek közül valamelyik mellett. Természetesen ha a fenntartók és műhelytagok másik variánst szeretnének, általában van több megoldás, de a régi biztosan nem stimmelt. Kérjük azokat, akik nem tudnak megbékélni az új nevükkel, írjanak a vitalapomra, hogy a helyesírás számára is elfogadható variáns szülessék, de semmiképp ne nevezzék vissza a biztosan rossz változatra. Aki elfogadhatónak tartja az új nevet, kérjük minden vonatkozó allapot nevezzen át, a portáloknál ezt megtettük kézzel, a hivatkozásokat pedig Cherbot írja át automatikusan, azzal nem kell törődni. Köszönjük a megértést. Alább következik az új nevek listája:
MŰHELYEK
„A hónap szócikkei” műhely --> A hónap szócikkeinek műhelye
Állatok műhely --> Állatok műhelye
Anatómia műhely --> Anatómia-műhely
Beszélő Wikipédia műhely --> A Beszélő Wikipédia műhelye
Biológia műhely --> Biológia-műhely
Cikkértékelés műhely --> Cikkértékelési műhely
Csillagászat műhely --> Csillagászati műhely
Évek műhely --> Évek műhelye
Film műhely --> Filmműhely
Kategóriák műhely --> Kategóriák műhelye
Kezdőlap műhely --> Kezdőlapműhely
Könnyűzene műhely --> Könnyűzenei műhely
Labdarúgás műhely --> Labdarúgás-műhely
Magyar települések műhely --> Magyar települések műhelye
Magyar történelem műhely --> Magyar történelmi műhely
Magyarország települései műhely --> Magyarország településeinek műhelye
Nyelvészet műhely --> Nyelvészeti műhely
Ókor műhely --> Ókorműhely
Országok műhely --> Országok műhelye
Segítség műhely --> Segítségműhely
Szabad Szoftver műhely --> Szabad szoftverek műhelye
Televíziósorozatok műhely --> Tv-sorozatok műhelye
Térképészet műhely --> Térképészeti műhely
Természettudomány műhely --> Természettudományi műhely
Világörökség műhely --> Világörökség-műhely
Wikipédia műhely --> Wikipédia-műhely
PORTÁLOK
Biológia portál --> Biológiaportál
Csillagászat portál --> Csillagászati portál
Film portál --> Filmportál
Filozófia portál --> Filozófiaportál
Fizika portál --> Fizikaportál
Földrajz portál --> Földrajzportál
Informatika portál --> Informatikaportál
Írás portál --> Írásportál
Közgazdaságtan portál --> Közgazdaságtan-portál
Matematika portál --> Matematikaportál
Ókor portál --> Ókorportál
Orvostudomány portál --> Orvostudományi portál
Politika portál --> Politikaportál
Törökország portál --> Törökország-portál
Történelem portál --> Történelemportál
Adam78 nevében is üdv. | Bennó 
idemondjad/mitművelt 2007. február 22., 20:37 (CET)
[szerkesztés] Alattomos módon bepofátlankodtam közétek
[szerkesztés] Tisztelt Kollegák!
Kezdjük mindjárt a legelején. Amint elnéztem a legtöbb nyelvi cikket, még eléggé gyerekcipőben járnak. Formailag sem rendezettek, a tartalomról pedig ne is beszéljünk. Szóval itt az ideje, hogy hozzálássunk a munkához és próbáljunk minden nyelvi cikket egységes rendszerbe foglalni. Kiindulási alap lehetne a spanyol nyelv cikk, egyébként pedig a javaslataim a következőek:
- Bevezető rész: Minden nyelvi cikk úgy kezdődjön, hogy nyelv neve (saját elnevezés), besorolás (milyen nyelvcsalád, milyen ág, milyen csoport, milyen alcsoport). Rokonság/leszármazás (mi a legközelebbi rokona, minek a nyelvjárása, stb.) Hol beszélik és mennyien. Hol hivatalos nyelv. Ennyi elég bevezetőnek.
- Történet, leírás, elnevezés eredete (opcionális)
- Írás, kiejtés, hangtan: Csak ami a leglényegesebb. Latin betűs nyelveknél mehet az ábécé, főbb kiejtési sajátosságok, hangsúly.
- Nyelvtan: A legfőbb nyelvtani jellemzők, nyelvtípus, alaktan, mondattan, igeragozás.
- Nyelvi példák: Ide lehet mindent, ami van, de csak mértékkel: pár mondat esetleg kiejtéssel (jó, ha hang is van hozzá), dal vagy vers, esetleg rövid társalgás, stb.
- Nyomtatott forrás(ok) (opcionális)
- Külső hivatkozások.
- A bevezető résszel vitáznék, a besorolás benne van a táblázatban, ha az korrekten ki van töltve, akkor itt feleslegesnek tartom megismételni. Nagyobb súlyt kellene fektetni a táblázatokra is! - Gaja ✉ 2007. április 8., 00:13 (CEST)
- Ebben neked teljesen igazad van, viszont akkor is úgy a legszebb egy cikk, ha egy szép kerek mondattal kezdődik, és én erre ezt a besorolást tartom a legalkalmasabbnak. A táblázat maradjon csak táblázat, ami összefoglaló jellegű, azonban a szöveges részekben a lényeget szerintem nyugodtan ki lehet emelni és mondatba foglalni, mivel sokan a szöveget olvassák elsősorban, lehet, hogy a táblázatot meg sem nézik. ;)--TheMexican (dime aquí / contribuciones) 2007. április 8., 10:07 (CEST)
[szerkesztés] Nyelvtípusok
[szerkesztés] Flektáló vs. agglutináló
A legszembetűnőbb baki, amivel eddig találkoztam, azért is emelném ki külön. Az agglutináló és a flektáló nyelv nem ugyanaz. Mindkét nyelv ragozó, viszont: a flektáló nyelv lényege, hogy egyetlen alakváltozással (ami lehet egy rag, lehet a szótő megváltozása, de lehet egyben mindkettő is) egyszerre több jelentésváltozást tömörít. Az agglutináló nyelv ugyanezt azzal éri el, hogy a szótőhöz több toldalékot ad egymás után. Szóval ne vágjuk rá egy nyelvre rögtön, hogy agglutináló, mert van benne igeragozás vagy szóképzés!
[szerkesztés] Konkrét példák a nyelvek besorolásához
- Flektáló nyelvek (másnéven: szintetikus fúziós nyelvek): indoeurópai és sémi nyelvek.
- Agglutináló nyelvek (másnéven: szintetikus toldalékoló nyelvek): uráli (finnugor és szamojéd), altaji (török, mongol, mandzsu-tunguz, koreai, japán), maláj-polinéz nyelvek.
- Inkorporáló nyelvek (másnéven: poliszintetikus vagy bekebelező toldalékoló nyelvek): számos indián nyelv.
- Izoláló nyelvek (másnéven: analitikus elszigetelő nyelvek): kínai-tibeti nyelvek.
Akkor hát, jó munkát! --TheMexican (dime aquí / contribuciones) 2007. április 7., 23:25 (CEST)
[szerkesztés] A nyelvtípusba sorolás problematikája
Még egy kérdés ehhez kapcsolódóan, amelyre érdemes kiterni, és rögtön egy kis kitérővel kezdeném, hogy rávilágítsak a lényegre. Ha valaki azt mondja, hogy a spanyolban vagy az olaszban nincs névszóragozás, csak elöljárószó, és ezért izoláló nyelvek, akkor én máris megkérdezem, mi a bueno/buena/buenos/buenas, vagy a tu/tus/tuyo/tuya/tuyos/tuyas? Nem arról van szó, hogy nincs, hanem arról, hogy a latin öt vagy hat esete leegyszerűsödött alanyesetre, hímnemre, nőnemre és többes számra. De ettől még az említett alakok flektálóak maradnak, mivel flexióról, azaz alakváltozásról van szó! Mit is akarok én ebből kihozni? Óriási tévedésbe lehet azzal esni, ha valaki egy adott tulajdonságot kiragad egy nyelvből, és az alapján rávágja, hogy ez agglutináló, izoláló vagy flektáló. Ugyanis egyik nyelv sem tisztán egyetlen típusba tartozik, hanem egyszerre mindegyikbe, igen! A lényeg pedig az, hogy melyik dominál. Szintén példa a spanyolból: az en la casa izoláló alak szemben a magyar agglutináló házban alakkal, de amint azt mondom, hogy en las casas már flexióról van szó, ugyanis a spanyol többes szám -s ragja nem más, mint a latin többes szám tárgyeset, amely a nyugati újlatin nyelvekben őrződött meg. Ugyanígy a dámelo (add nekem azt) viszont máris agglutináló-flektáló alak, mivel három flexiós alakból összerakott szó. Ezzel szemben egy valódi izoláló nyelvben minden szónak csak egyetlen egy alakja van, és minden egyebet segédszavakkal és szórenddel fejeznek ki.
Éppen az olasz szócikkben olvastam azt a marhaságot (bocsánat, nem tudom ki írta bele, de ez a lényegen nem változtat) a többes számnál, hogy a nyugati újlatin nyelvek agglutinációval képzik, addig az olasz megőrízte a flexiót. Na ez úgy hülyeség, ahogy van (illetve volt, mert már átírtam). Semmi egyébről nincs szó, mint arról, hogy a keleti újlatin nyelvekben a latin magánhangzós tövű névszók többes száma maradt meg, míg a nyugatiban a mássalhangzós tövű, illetve tárgyesetű többes -s-e. (latin casa > casae és cantio > cantiones → olasz casa > case és canzone > canzoni, → spanyol casa > casas és canción > canciones; ebből rögtön az is látszik, hogy a latin cantio alak szótöve furcsa mód cantion-, vagyis eredetileg ez volt az alapszó, csak az n lekopott a végéről – vö. a francia és a portugál nazalizációt – és az is jól kitűnik, hogy az olasz az egyik féle képzési mód javára döntött mindkét alakú szónál, a spanyol pedig a másikat választotta; szó sincs itt agglutináló és flektáló ellentétről). Egyik sem jobb vagy konzervatívabb, mint a másik, annál is inkább, mert arról sokan elfeledkeznek, hogy az olasz teljesen elvesztette a latin -s végződést, ami számos félreérthető alakot eredményez pl. az igeragozásnál (spanyol kötőmód E/1 cante és E/2 cantes az olaszban mindkettő canti).
Huh, hát tudom, hogy sok volt a szöveg, de már ideje volt ezt a dolgot gatyába rázni. :)--TheMexican (dime aquí / contribuciones) 2007. április 8., 11:10 (CEST)
Based on work by