Philadelphia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

City of Philadelphia

Skyline of Philadelphia, Pennsylvania
Zászlója	Címere
A város mottója: "Philadelphia maneto" – "Let brotherly love continue"
Beceneve: City of Brotherly Love", "Philly", "the City That Loves You Back," "the Quaker City", "The Birthplace of America"
Location in Pennsylvania
Polgármester	John F. Street (D)
Alapítás	October 27, 1682
Várossá válása	October 25, 1701
Terület  - Teljes  - Szárazföld  - Víz Tszf. magasság	369.4 km² 349.9km² 19.6km² 12 m
Népesség  - Teljes (2005)  - Elővárosokkal  - Népsűrűség	1,463,281 5,823,233 4,201.8/km²
Időzóna	EST (UTC -5)
Koordináták	é. sz. 39°57′12’’ ny. h. 75°10′12’’
http://www.phila.gov

Philadelphia a legnagyobb város Pennsylvaniában. A város köznyelven Phillyként, és Brotherly Love Cityként ismert. (a görögből: Φιλαδέλφεια, /fi.la.ˈdɛl.fɛj.a/, testvéri szeretet Philo szeretetről és Adelphos testvértől). Ez lakosságban és területben az ötödik legnépesebb város az Egyesült Államokban és a legnagyobb Pennsylvaniában. A város Washington, D.C. előtt az Egyesült Államok fővárosa volt.

A város lakossága ( az 2000 népszámlálás) 1,517,550, bár a 2005 U.S. Census úgy becsli, hogy 1,463,281.

Philadelphia lakosság szerint a második legnagyobb város a keleti parton, és egy jelentős oktatási és kulturális központ. Philadelphia csak 46 mérföld New York City délnyugati pereméről (amíg a belvárosok hozzávetőleg 80 mérföld távolságra vannak egymástól.

A Philadelphiai agglomeráció a negyedik legnagyobb az U.S.A-ban, mintegy 5.8 millió emberrel.

Philadelphia az egyik legrégebbi és történelmileg legjelentősebb város az Egyesült Államokban. A 18. században a város volt az Egyesült Államok legnépesebb városa, és London után a második legnagyobb angol beszélő város volt a világon.

Tartalomjegyzék 1 Történelem 1.1 Gyarmati 1.2 A 20. század 2 Földrajz 3 Éghajlat 4 Demográfiai jellemzők 5 Kultúra 6 Média 7 Philadelphiai érdekes helyszínek 8 Repülőterek 9 Testvérvárosok

[szerkesztés] Történelem

[szerkesztés] Gyarmati

Mielőtt az európaiak megérkeztek, a Delaware (Lenape Shackamaxon) Indian város volt itt.

Philadelphia egy megtervezett város, amit William Penn alapított, 1682-ben. A város neve testvéri szeretetet jelent görög (Φιλαδέλφια). Penn remélte, hogy a város az új gyarmatának, amit a szabadság és vallásos tolerancia elvein alapítottak, ennek a filozófiának modellje lesz.

Philadelphia az amerikai függetlenségi háború alatt a függetlenségi mozgalom egy jelentős központja volt. Itt írták a függetlenségi nyilatkozatot és az amerikai alkotményt és a városban van az Independence Hall. A Tun Tavernt a városban hagyományosan annak a helyszínnek tartják, ahol 1775-ben az Egyesült Állami tengerészgyalogságot alapították.

[szerkesztés] A 20. század

1926-ban a város tartotta a Sesquicentennial Expositiont hogy ünnepelje a nemzet 150. születésnapját.

1976-ban Philadelphia a részt vevő városok közül az egyik volt azokban az United States Bicentennial ünnepségekben, amik országszerte zajlottak.

[szerkesztés] Földrajz

Az United States Census Bureau szerint a város teljes területe 369.4-es km². Ebből 349.9 km² szárazföld és 19.6 km² (5.29%) víz.

A vízfelületek: a Delaware folyó, Schuylkill folyó, a Cobbs Creek, Wissahickon Creek, és Pennypack Creek.

Philadelphiától északra van Montgomery megye; Bucks megye az északkeletre; Burlington County keletre; Camden County, New Jersey délkeletre; Gloucester County, New Jersey délre; és Delaware megye nyugatra.

[szerkesztés] Éghajlat

Philadelphia éghajlatáról úgy vélik, hogy beleesik a párás szubtrópusi éghajlatzónába, bár ez talán az az Egyesült Államokban levő legészakibb város, ami ide sorolható. Mivel Philadelphia ennek az éghajlatzónának a messzi északi végén van, különösen a távoli külvárosai közül néhány északra és nyugatra, úgy vélik, hogy beleesik a párás kontinentális zónába. A nyarak jellemzően forrók és fülledtek, az ősz és tavasz általában enyhék, és a tél hideg, bár ritkán nagyon hideg. Csapadékeloszlás az éven keresztül majdnem egyenletes.

A legmagasabb hőmérséklet rekordon 41 °C volt 1918. augusztus 7-én. A korai ősz és késői tél általában legszárazabbak. Február 69.8 mm átlagos csapadékkal a legszárazabb hónap. kaka

[szerkesztés] Demográfiai jellemzők

A 2000-es népszámlálás szerint 1,517,550 személy, 590,071 háztartás, és 352,272 család él a városban. A népsűrűség 4,337.3/km². A város faji összetétele 45.0% fehér, 43.2% afrikai amerikai, 4.5% ázsiai, 0.3% Native American. A latin-amerikai származású emberek a lakosság 10.5%-át tették ki.

[szerkesztés] Kultúra

1985. július 13-án Philadelphia rendezte a Live Aid koncertet a JFK Stadionban.

[szerkesztés] Média

Philadelphia két jelentős napilapja The Philadelphia Inquirer és a Philadelphia Daily News, mindkettőt a Philadelphia Media Holdings L.L.C birtokolja. A Philadelphia Inquirer, akit 1829-ben alapítottak, a harmadik legrégibb életben maradó napilap az USA-ban.

[szerkesztés] Philadelphiai érdekes helyszínek

A város sok múzeumot, mint például a Fine Arts Pennsylvania Academyjét és a Rodint, tartalmaz Museum, Auguste Rodin művének a legnagyobb gyűjteménye, Franciaország külsője. A város jelentős képtára, a Philadelphia Museum of Art, az Egyesült Államokban levő legnagyobb képtárak közül az egyik és olyan jellemző, amiket a lépések csináltak, népszerű a film által Rocky.[12] Philadelphia jelentős tudományos múzeumai tartalmazzák a Franklin Institute-ot, ami tartalmazza a Benjamin Franklin National Memorialt, és Archaeology és Anthropology Pennsylvania Museum Egyeteme. A történelmi múzeumok tartalmazzák a National Constitution Centert és keleti State Penitentiaryt. Philadelphia az Egyesült Államok első állatkertjének és kórházának nyújtott otthon.

[szerkesztés] Repülőterek

Két repülőtér szolgálja Philadelphiát: a Philadelphia International Airport (PHL), terpesztő a város déli határa, és Northeast Philadelphia Airport (PNE). A Philadelphia International Airport menetrendszeri hazai és nemzetközi légi közlekedést nyújt, amíg Northeast Philadelphia Airport általános és vállalati repülést szolgál.

[szerkesztés] Testvérvárosok

Philadelphiának tizenöt testvérvárosa van.

• Douala, tengerpart, Kamerun (1986)
• Tianjin, Kína (1980)
• Aix-en-Provence, Provence-Alpes-Cote d'Azur, France
• Mosul, Ninawa, Irak
• Tel Aviv, Izrael (1966)
• Florence, Toscana, Olaszország (1964)
• Kobe, Japán
• Toruń, Lengyelország (1976)
• Nizhny Novgorod, Nizhegorodskaya, Oroszország (1992)
• Incheon, Dél-Korea (1984)