Phorónisz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Phorónisz, a Kr. e. VII-VI. századok körül keletkezett Görög elbeszélő költemény. Hőse, az argoszi Phoróneusz, „a haladó emberek apja", egyesek szerint az első ember, kultúrhérosz volt, aki a hagyomány szerint a Peloponnészoszon élt. Ő telepítette össze az embereket, s voltak, akik szerint a tüzet is ő adta az embereknek. Hogy mindebből az eposz mit tartalmazott, nem tudjuk. A tűzről és a kovácsmesterségről volt benne szó, de nem úgy látszik, mintha az eposz szerint is Phoróneusz lett volna a tűz feltalálója. A műnek ma mindössze néhány apró töredékét ismerjük.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon (ISBN 9639374113)