Pinnye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||||
| Kistérség | Sopron–Fertődi | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 8,65 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 9481 | ||||
| Körzethívószám | 99 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Pinnye: község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Sopron és Kapuvár között, a 85-ös főközlekedési úttól másfél kilométerre az Ikva-patak partján található meg a település. Vasútállomása a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút villamosított fővonala mentén fekszik
[szerkesztés] Története
. A rómaiak korában már lakott hely volt. Ezt az 1891-ben lefolytatott ásatások is igazolták. Egykor kisnemesi faluként ismerték. Első írásos említése 1324 -ben történt. Az Osl nemzetség, illetve az ebből származó a XVI. század közepén kihalt Pinnyei család földesurasága alatt álló falut „Puneu” alakban említette az oklevél. A XIV. századból fennmaradt birtokjogi perekből származó oklevelek tanúsága szerint: Freindorf, Freyndorff, Pune, illetve Punye neveken szerepelt a település. 1409-ben emelték a „Boldogságos szűz” tiszteletére az első templomot. A molnárcéh 1623-ban Csepregen kelt alakuló okmánya szerint a községben két malom volt az Ikván. Bocskai hadai 1605-ben pusztítottak, míg az 1683. évi török átvonulás után Pinnyén 47 elhagyott ház maradt. Az 1848-49-es szabadságharcban honvédként harcoltak: Páris János, Rudasics József, Wengler Ferenc és István. Az iskoláról 1872-ben így írtak: „Tűrhető. 1 tanteremben 1 tanító 94 tanulót (I–VI. osztályt) tanított. Emellett 25 ismétlő iskolás volt.” A lakosság az 1880-tól 1914-ig tartó időszakban 630 főről 603 főre csökkent. Ez a népességcsökkenés a mai napig tartó folyamat lett.
Valószínűleg 1930-as adata demográfiai csúcsot jelentett, amikor 560-an éltek a településen. S az azt követő időszakok adatai egyre csökkenő tendenciát mutatnak. A visszakapott önállóság óta kismértékű emelkedés figyelhető meg. A II. világháborúban a front 1945. március 30-án gyorsan átvonult, a település a harcok során nem károsodott. 1959-ben alakult meg a „Szabadság” mezőgazdasági termelőszövetkezet 85 taggal és 767 hektárral. Központja Pereszteg községben van. A szövetke-zet Pinnye állattartó részlegét 1988-ban véglegesen megszüntette. A falu igazgatása 1950-ig a nagylózsi körjegyző és a választott bíró közreműködésével történt meg. 1950-ben önálló tanács jött létre. 1979-től a község Nagycenk társközsége lett, s újbóli önállósulása csak 1990-ben a helyi önkormányzat létrejöttével valósult meg. Önálló polgármesteri hivatala van, mely a felújított volt kultúrház épületébe költözött át.
A települést délről az Ikva patak határolja le. A másik három oldalról mezőgazdasági művelésű területek övezik. A falu lakott belterülete kiemelkedik a terepszintből. Legmagasabb pontja a templom környéke. Az Ikva patak környezet szennyeződése nö-vekvő mértékű. Jelenleg az önkormányzat tervezteti a község csapadékvíz elvezetésének végleges megoldását. A település min-dig mezőgazdasági jellegű volt, de az Ikva-patak közelsége miatt nagyságrendjéhez képest számot tevő malomipar is létezett. A mezőgazdaság eltartó képességének csökkenése felgyorsította az ingázási folyamatot. 1982-ben az összes munkavállaló 60%-a Sopronban dolgozott, s csak 33 fő volt a mező és erdőgazdaságban. Az elmúlt 20 esztendőben ez a helyzet csak tovább romlott, mert a lakosság 90%-a ingázik. Ennek fő iránya Sopron, Sopronkövesd. Egy-két fő Nagylózsra illetőleg Peresztegre jár dolgoz-ni. A vasútállomás mellett külterületi lakott hely van. Itt betonkeverő telep és fűrészüzem található. A településen nincs iskola il-letőleg óvoda. Az oktatási feladatokat társulások útján látják el. Az óvodásokat Nagylózsra, az iskolásokat Peresztegre szállít-ják. 1998 áprilisában új háziorvosi rendelőt adtak át. Sajnos a kis létszám miatt a postahivatalt megszüntették. Itt is a mobilpos-tai szolgáltatás került bevezetésre a 2003. évben. A település a vonalas infrastruktúrákkal rendelkezik. A lakossági szervezett szemét- és hulladékelszállítást a mosonmagyaróvári Rekultiv Kft. végzi. A víz- és szennyvízelvezetést a Sopron és környéke Víz- és Csatornamű Vállalat, a vezetékes gázt az ÉGÁZ Rt. szolgáltatja. Elkészült a falut a vasútállomással összekötő út. Az autóbusz megállóban faház védi a várakozókat az időjárás viszontagságaitól.
[szerkesztés] Nevezetességei
A település műemlékei, közé tartozik az Eszterházy család tervei alapján készített s a Simon család kezébe került kúria. Ma a római katolikus plébánia van benne elhelyezve. Tömbszerű, földszintes épület. Valószínűleg Hild Ferdinánd tervei szerint épült 1830 körül klasszicista stílusban. Szűz Mária templomát 1852-ben építették a lebontott régi helyett. Középtornyos, egyhajós egyszerű épület. Berendezése neogótikus. Kivéve a régi templomból származó Mária és Erzsébet találkozása-szobrot, mely 1770 körül készült. Képeit Dorfmeister István készítette. A templom melletti oszlopon Mária szobor áll 1673-as évszámmal és egy Szentháromság-szobor, mely 1750 körül készült. Nepomuki Szent János szobra az Arany János utcában a XVIII. századból származik. A községben, nem régiben létesített napóra is mutatja a pontos időt. .
Based on work by