Rákoscsaba
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Rákoscsaba egykor önálló település volt, jelenleg Budapest főváros XVII. kerületének része.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A település nevét már a kora középkorban Chaba Rakusa vagy Csabarákos formában említik. A területet Géza fejedelem adta hűbérbirtokként az Aba nemzetségbeli Péter ispánnak, aki viszont egy környékbeli monostor rendelkezésére bocsátotta. Az Árpád-kori templom félköríves szentélyét 1904-ben, a református templom építésekor tárták fel. 1535 után birtokosa Werbőczy István volt. Több birtokos következett, az utolsó a török időkig a rádai család volt. A török hódoltság után elnéptelendett. Később, 1848-ig a Laffert család tulajdonában volt. Rákoscsabának ekkor kb. 1000 lakosa volt. A lakosság száma 1910-ben 5000-re, 1941-ben 15 000-re növekedett. Jelentős volt az iparosok aránya. Rákoscsabát 1950. január 1-vel – számos fővároskörnyéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.
[szerkesztés] Részei
- Csabagyöngye
- Szentlászlótelep
- Virágtelep
- Szárazhegy
- Ótelep
- Felsőrét
- Pipishegy
[szerkesztés] Látnivalók
- Református templom (Csaba vezér tér),
- Katolikus templom (Péceli út)
- Rákoscsabai strandfürdő
[szerkesztés] Híres rákoscsabaiak
- Enzsöl Ellák katolikus pap
- Krencsey Marianne színésznő
- Szántó Géza református lelkész
Based on work by