Ringató
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz olyan, mint egy reklám. Segíts átírni a semleges nézőpont követelményének megfelelően. (segítség, vitalap) |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Ringató
A „Ringató” egy Kodály-módszeren alapuló óvodai foglalkozás megnevezése.
A foglalkozásokon a kodályi koncepció az óvodát megelőző korosztályra vonatkozó zenei nevelési elvei valósulnak meg. Mikor is kezdődjék a kigyermek zenei nevelése? Kodály erre így válaszolt: "...kilenc hónappal a születése előtt…tovább mennék: nem is a gyermek, az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése." Természetesen Kodály akkor még nem a mai modern kutatásokra gondolt, az anya-magzat kapcsolatanalízisre, hanem arra, hogy minden édesanyának hinnie kell abban, hogy a gyermeke egészséges fejlődése szempontjából fontos már az újszülött gyermeke számára is énekelnie, mondókáznia, fontos az édesanya zenei műveltsége. Ehhez jó ha ismer olyan gyerekdalokat, ölbeli játékokat, magyar népdalokat és egyéb énekelhető zenei anyagot, ami ízléses, nem "selejt", ennek a korosztálynak való, amivel elkezdődhet a zenei nevelés a családban.
[szerkesztés] Mi a célja a Ringató foglalkozásoknak?
Elsődlegesen az, hogy a kismamák megtanulják a fent említett dalanyagot, amit bármikor szívesen énekelnek, amiben az anyukák is, a gyerekek is örömüket lelik. Esetleg otthon megtanulja az édesapa, nagymama, nagypapa is. Ha hinnének a kodályi gondolatban, rádöbbennének annak igazára, hogy az énekszó, a közös ölbeli játék valóban a kicsinyek "lelki tápláléka" kell, hogy legyen. Anélkül, hogy túlságosan "tudományoskodónak" éreznék, megtanulnak néhány módszertani tudnivalót a kisgyermekkori zenei neveléssel kapcsolatban.
[szerkesztés] Néhány módszertani tudnivaló
A foglalkozások légköre oldott, felépítése, tartalma előre tervezett, de rugalmasan alkalmazkodik az adott helyzethez. A dalokat, mondókákat sokat ismétlik, egy-egy foglalkozáson belül is, de hétről hétre mindig visszatérnek a régebbiekre. Így az édesanyák könnyen megtanulják azokat. Fontos tudni, hogy a tanítás nem a kicsinyeknek szól, hanem a felnőtteknek. A gyerekeknek nincs semmi feladatuk, nem kell semmit produkálniuk, csak ott vannak együtt a szülőkkel. Ha kedvük van, bekapcsolódnak egy-egy játékba. A foglalkozások 30 percesek.
Három éves kor alatt nincs direkt tanítás. Ennek az ideje még csak nem is az óvodás, hanem a kisiskolás kor. A foglalkozásokon csak felkeltjük a gyerekek érdeklődését a zene iránt, zenei ingerekkel vesszük őket körül, a szülőknek pedig mintát adnak az otthoni éneklés, játék lehetőségeire. Tudni kell viszont a mértéket! A túl sok inger épp olyan káros lehet, mint az ingerszegény környezet.
Miért nem hallgatunk gépzenét? Sosem hallgatnak CD-t, magnót a foglalkozásokon. A legfontosabb a személyes kapcsolat, az élő énekszó, az élő hangszerjáték, mégpedig a felnőtt éneke, hangszerjátéka a kicsi gyermek számára. Hangszeren mindig olyan dallamot játszanak, amit énekelve már többször hallott. Ezeket könnyebb követnie a kicsinek.
Miért nem használunk ritmushangszereket, egyéb hangkeltő eszközöket? Ezeknek a használata ebben az életkorban csak zajt keltene a foglalkozásokon. A gyermekek mozgása még nem annyira fejlett, hogy egyöntetűen, jól összehangoltan tudnának "zenélni" ezekkel. Megfogni sem, helyesen használni sem tudják a különféle ritmushangszereket. Egyébként sem adnak semmiféle feladatot a kicsiknek a foglalkozásokon. Nem kell, nem kötelező csinálniuk semmit. Játszik, ha akar, figyel, ha akar, ha tud.... A közös éneklés, a játék, mozgás az elsődleges, és bizony időnként az áhitatos csend is, ami gyakran spontán megszületik.
[szerkesztés] Mik is azok az ölbeli játékok?
Kiss Árontól származik az elnevezés: „ölbeli játék”, aki 1891-ben összeállította az első gyermekjátékgyüjteményt. Ez a kifejezés jelenti a lovagoltatók, hintáztatók, sétáltatók, altatók, kéz-kar-lábjátékok, stb... együttesét. Valamennyi ölbeli játék egy-egy miniatűr „dráma”. Kezdete van, fokozódó feszültsége, majd végül csattanó, örömteli oldódás. A kisgyermek számára ezek a mozgásos-énekes vagy mondókás játékok jelentik a művészeti nevelés csíráit. A játékok érzelmi hatása jelenti számukra azt a katarzist, amit a felnőtt számára egy színdarab, vers, regény, egy festmény vagy egy zenemű vagy bármely más művészeti alkotás jelenthet. A kisgyermek számára fontos, hogy a hozzá érzelmileg legközelebb álló felnőttel, szülővel, nagyszülővel élje át ezt az örömet. Ebben a korban még az úgynevezett "egy személyhez kötődés" a meghatározó.
[szerkesztés] Néhány szó az ismétlésről
Fontos egy-egy játék sokszori, egymást követő ismétlése. Nem azért, hogy megtanulják, és produkció váljék majd belőle! Az ismétlések célja, hogy a hangulat, amit egy ici-pici ölbeli játék kelt, kialakuljon és valamennyire tartós maradjon. Egy-egy ilyen játék talán rövidebb, mint egy perc. Mire a gyermek felfogja, hogy mi történt, a játék, a dal már el is tűnik. Ezért éneklik, mondják, játszák újra, és újra. Az ötödiknél már rájön, hogy ennek örülni lehet, észreveszi, hogy a végén valami huncutkodás lesz, előre izgul, várja, tudja, hogy mi következik. A tizediknél talán mi már unjuk, s ő pedig azt mondja: még egyszer!
[szerkesztés] Mennyi idős kisgyerekkel lehet jönni?
Az eddigiekből adódik, hogy alsó korhatár tulajdonképpen nincs, várandós mamák is részt vehetnek, hiszen a felnőtteknek szól a tanítás, nem a piciknek. A gyerekeket csak körülveszik zenei ingerekkel, feladatuk nincs, produkálniuk sem kell semmit, csak "hallani", azt pedig már a néhány hónapos magzat is tud... Vannak olyan mozgásos ölbeli játékok, amit, ha a gyerekeknek kedvük van, a mamák játszanak velük a foglalkozáson. Ezeket inkább az ülni, állni, járni tudó babákkal lehet megtenni. A kisebbek azt is csak "hallgatják", vagy a mama arra is csak gyengéden „höcögteti” picit a babát, ami persze így helyes. Általában fél éves gyerekekkel már jönnek az anyukák, de szoktak lenni 3-4 hónapos babákkal is. Egészen addig lehet jönni a gyerekekkel, amíg óvodába nem kerülnek, bár még a kiscsoportos óvodások is szívesen játszák ezeket a játékokat, hallgatják a dalokat.
A „Ringató foglalkozás” védjegy. Védjegyjogosultja dr. Gállné Gróh Ilona. Ez azt jelenti, hogy „Ringató foglalkozás” elnevezéssel csak ő tarthat Ringatót.
Based on work by