Sukoró
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||||
| Megye | Fejér | ||||
| Kistérség | Gárdonyi | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 16,27 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 8096 | ||||
| Körzethívószám | 22 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Sukoró Fejér megyei község a Velencei-tó északi partján az M7-es autópálya mellett. Autóbusszal Székesfehérvár, Velence és Kápolnásnyék felől megközelíthető. A település Fejér megye leggyorsabban fejlődő települése, egyre több német és holland keresi fel ingatlanszerzés céljából. Nagy arányú továbbá a vállalkozók száma is a településen.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Sukoró a Buda és az Adriai-tenger között futó fő kereskedelmi út mellett feküdt. A középkorban Sukoró Pákozd után a környék meghatározó települése. Római katolikus templomát a XVII. században emelték. Az 1848-as szabadságharc során a pákozdi csata előtti főhaditanács színhelye Sukoró volt. 1861 után, a Déli Vasút elkészültével Sukoró sokat veszít addigi jelentőségéből a növekvő déli parti Gárdonnyal szemben. Ismételt fejlődésnek csak az 1990-es évek második felében indul a község.
[szerkesztés] Látnivalók
- Gyapjaszsák (ingókő)
- Meleghegyi gránitsziklák
- Angelika-forrás
- Arborétum
- Római katolikus templom (XVII. században)
- Református templom (1832). A pákozdi csata előestéjén (1848. szeptember 28-án) itt tartották a haditanácsot, a fiatal Móga János altábornagy vezetésével. A vita hevében az 1805-ből származó úrasztalra „helyezte” a kardját, mellyel ma is látható sérülést okozott. [1]
- Néprajzi Ház
[szerkesztés] Testvértelepülés
- Rimsting (Németország)
Based on work by