Szölkup nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A szölkup a déli szamojéd nyelvek utolsó még beszélt tagja, de olyan kis létszámú népesség használja, hogy a nyelv kihalása szinte bizonyosnak mondható, tekintetbe véve, hogy az Ob felső és középső folyásának vidékén kb. 250 000 négyzetkilométernyi területen 1989-ben 1716-an beszélték, 3 egymást alig-alig megértő nyelvjárásban és körülbelül még ugyanennyien vallották magukat szölkupnak (A terület orosz ajkú lakossága ennek a sokszorosa.). A szölkupok magukat nem tartják egységes népnek, társadalmuk rettentő bonyolult, az északi és déli nyelvjárásokban a számontartott frátriák tagjai más és más szabályok szerint kell házasodjanak a sok szintű hagyományos házasodási osztályokból.

A középkor és koraújkor folyamán a szölkup volt a belső szibériai népek közti párbeszéd eszköze (lingua franca).

Régebben hívták őket hibásan osztják szamojédoknak. Valójában semmi közelebbi közük az obi-ugor osztjákokhoz.