Szőc
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Régió | Közép-Dunántúl | ||||
Megye | Veszprém | ||||
Kistérség | Ajkai | ||||
Rang | község
|
||||
Terület | 7,55 km² | ||||
Népesség | |||||
|
|||||
Irányítószám | 8452 | ||||
Körzethívószám | 88 | ||||
Térkép |
Település Mo. térképén |
Szőc község Veszprém megyében, az Ajkai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Keletről Halimba, nyugati irányból Nyirád, míg délről Taliándörögd határolja a Bakony Kisalföldre lehúzódó nyúlványán helyezkedik el. Az Ajkát Sümeggel összekötő úton közelíthető meg. Ajkáról menetrendszerű autóbusz járatokkal is elérhető.
[szerkesztés] Története
1272-ben emlitik először irásban Zelch néven, ami szláv eredetére utal és jelentése kis falu. Területének fele a veszprémi püspökség uradalmához tartozott, másik fele a Dobosi család tulajdona. A Dobosi család tulajdonának egy részét a Gyulaffy családnak adta el, másik részét pedig a helyi nemességre ruházta át. A püspöki uradalom területe 1494-ben Tátika várához tartozott. Később a falu teljes területe a Gyulaffyaké lett. 1669-től a birtok az Esterházy tulajdonába került. A török hódoltság idején a környék többi településéhez hasonlóan teljesen elnéptelenedett, majd 1750-ben a tulajdonos Esterházy család németországból hozott telepesekkel népesítette be. A községgel határos Halimba bauxitbányászatának fejlesztése Szőcöt is jelentősen érintette. A községhez tartozó Határvölgy és Szár-hegy területén 1952-ben tervszerű kutatásokkal jó minőségű bauxitlencséket tártak fel. Részben kisebb külszini fejtésekben és többségében kedvező adottságú mélyműveléses bányákban a karsztvíz szintje fölött termeltek bauxitot. A termelvény elszállítása érdekében jó minőségú közutat építettek és Határvölgyben és lakótelepet is létesítettek. Az ércvagyon kimerülése után a bányaüzem felhagyott épületeiben Szociális Otthont alakítottak ki.
[szerkesztés] Nevezetességei
Római katolikus templomát a betelepített németajkú lakosság 1760 és 1770 között éppítette barokk stílusban, a középkori román-kori templom maradványain, felhasználva annak egyes elemeit. Ma is láthatók a román stilusú romok oszlopai, a dongaboltozatos szentély maradványai és a templom körüli kerítés. A községtől délre fekvő Szőlőhegy oldalában található a Szent György kápolna és az attól mintegy 2 kilóméterre lévő román-kori dobospusztai romtemplom. A Mária kápolna a község központjában található. A község határában több helyen kőbányát nyitottak, melyekből építkezésekhez mészkövet fejtettek.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Cartográfia: Bakony. Budapest. 1998.