Szőreg

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szőreg község Csongrád megyében, ma Szeged városrésze.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetességei 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Szőreg Szeged belvárosától délkeletre, a Torontál háromszögben található a Makóra vezető 43-as országút mentén.

[szerkesztés] Története

Árpád-kori település. 1552-ben a török elpusztította a települést. Később magyarok és szerbek kezdtek visszatelepülni. 1752-ben fölépült fából az alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt templom. 1761-ben plébánia is épült. 1779-ben építették föl a Kisboldogasszonyról elnevezett szerb templomot. 1848-49-ben súlyos harcok helyszíne a határ. 1849. augusztus 5-én itt ütközött meg a Haynau túlerõben lévõ osztrák fõserege a Dembinszky irányította magyar, lengyel és olasz csapatokkal. Az elsõ világháború után a Maros vonaláig fölvonuló szerb katonaság 1918. november 19-én megszállta a községet. 1921. augusztus 21-én kivonultak a szerb csapatok. A századfordulón kezdõdött a szõregi gyümölcsfa- és rózsatermelés. A községben jó közlekedési kapcsolatainak köszönhetõen már 1907-ben gyáripar is született: az Aszfalt és Kátránypapír Rt., a Petróleumgyár Rt. telepei és három téglagyár.1967-ben alakult meg a rózsatermelõk virág- és dísznövény-szövetkezete. Szegedhez 1973-ban csatolták.

Az 5840 lakosú község (1992) fontos szerepet tölt be Szeged mezõgazdasági terményekkel való ellátásában. A város ad munkát sok szõreginek, és az általános iskolát végzett fiatalok is ott tanulnak tovább.

[szerkesztés] Nevezetességei

• Árpád-kori templomrom

• Ortodox szerb templom
• Katolikus templom

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Szőreg honlapja
• Irány Magyarország!
• eMagyarország