Szentkuthy Miklós

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szentkuthy Miklós, vezetékneve eredetileg Pfisterer (Budapest, 1908. június 2. – Budapest, 1988. július 18.) magyar író, esszéíró, műfordító, a magyar regényirodalom nagy megújítóinak egyike.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Művei
3 Díjai
4 Értékelés
5 Szakirodalom
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Apja minisztériumi tisztviselő volt, anyja, Götzler Gizella, munkáscsaládból származott. 1926-ban érettségizett és beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem angol-francia szakára, 1931-1932-ben ösztöndíjasként Londonban élt. Gazdag kulturális környezetben eltöltött gyerekkora után fiatalkorában bejárta az európai országokat. Első publikációi a Napkeletben jelentek meg. 1931-ben doktorrá avatták és megnősült, házasságából egy lánya született. 1932 és 1948 között a budapesti Madách Gimnázium, majd az óbudai Árpád Gimnázium tanára volt, utána 1958-ig egy közgazdasági technikumban tanított. Ezután csak az írásnak és az írásból élt.

[szerkesztés] Művei

Első regénye, az 1927. november 2-án befejezett Barokk Róbert csak a halála után, 1991-ben jelent meg először, ahogyan 1933-ban írott, Narcisszusz tükre című műve 1997-ben. Az első publikált regénye, a Prae életműve jelentős pontját képezi. 1934-ben megjelent művében François Rabelais és James Joyce hatása érezhető, és a modern Európa válságában tájékozódni próbáló magányos értelmiségi közérzetéről ad ironikus beszámolót. Legnagyobb írói vállalkozása a Szent Orpheus breviáriuma című többkötetes munkája volt, amellyel csaknem fél évszázadot töltött el.

További művei

Realitás és irrealitás viszonya Ben Jonson klasszikus naturalizmusában (doktori értekezés - 1931)
Az egyetlen metafora felé (1935) esszék
Fejezet a szerelemről (1936) regény
Cicero vándorévei (1945, megjelent 1990-ben)
Divertimento (1957) regény (Mozart életregénye)
Doktor Haydn (1959) regény (Haydn életregénye)
Burgundi krónika (1959) történelmi regény
Hitvita és nászinduló (Wittemberg. Bizánc.) (1960) két történelmi regény
Arc és álarc (1962) regény (Goethe életregénye)
A megszabadított Jeruzsálem (1965) történelmi regény
Angyali Gigi! (1966) novelláskötet
Saturnus fia (1966) regény (Dürer életregénye)
Händel (1967) regény (Händel életregénye)
Maupassant egy mai író szemével (1968) tanulmány
Meghatározások és szerepek (1969) esszék
Szent Orpheus Breviáriuma I - II. (Széljegyzetek Casanovához; Fekete reneszánsz; Eszkoriál; Európa Minor; Cynthia; Vallomás és bábjáték; II. Szilveszter második élete. 1973)
Szent Orpheus Breviáriuma III. (Kanonizált kétségbeesés. 1974)
Szárnyatlan oltárok (Burgundi krónika. Wittemberg.) (1978)
Szent Orpheus Breviáriuma IV. (Véres Szamár. 1984)
Múzsák testamentuma (1985) esszék
Iniciálék és ámenek (1987) elbeszélések és hangjátékok
Frivolitások és hitvallások (1988) interjúkötet
Ágoston olvasása közben (1993)
Szent Orpheus Breviáriuma V. (Euridiké nyomában. 1993)
Bianca Lanza di Casalanza (1994)
Harmonikus tépett lélek (1994)
Narcisszusz tükre (1995)
Az alázat kalendáriuma (1998)
Bezárult Európa (2000)
Fájdalmak és titkok játéka. Naplójegyzetek és naplóillusztrációk 1925-1942 (2001)

Többek között Jonathan Swift, Laurence Sterne, Charles Dickens, James Joyce műveinek magyar fordítója.

Szentkuthy 150 000 oldalnyi naplót hagyott hátra. Hagyatékának gondozója Tompa Mária.

[szerkesztés] Díjai

[szerkesztés] Értékelés

Már Barokk Róbert című, szinte kamaszfejjel írott regényében is kiemelkedően erős és következetes önkritika érvényesül, társulva az egyetemes műveltség magas fokával és a szenvedélyes nyelvezettel. Főleg Prae című regénye nyomán művészetét számosan James Joyce-éval és Marcel Proustéval tekintik rokonnak, és ez a felfogás erősödött életművének francia kiadása kapcsán az 1980-as években. Ugyanakkor közvetlen hatásról csak Rabelais-t illetően beszélhetünk. Szentkuthy különös tehetségét egyaránt elismerte Babits Mihály és Németh László, Szerb Antallal fennmaradt levélváltása pedig barátságukról tanúskodik.

[szerkesztés] Szakirodalom

Fekete J. József: Olvasat. Esszék Szentkuthyról. Újvidék: Forum Könyvkiadó, 1986.
Rugási Gyula: Szent Orpheus arcképe. Budapest: József Attila Kör - Pesti Szalon Könyvkiadó, 1992.
Fekete J. József: Olvasat II. Újabb esszék Szentkuthyról. Sombor: Inforvativni Centar, 1993.
Fekete J. József: Széljegyzetek Szentkuthyhoz. Újvidék: Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, 1998.
Nagy Pál: Az elérhetetlen szöveg. Prae-palimpszeszt. Budapest: Anonymus Kiadó, 1999.
Égő katedra. Hajdani tanítványok emlékeznek Szentkuthy-Pfisterer Miklósra. Budapest, Hamvas Intézet, 2001.
Hegyi Katalin: Szentkuthy Miklós. Budapest: Elektra Kiadóház, 2001.
A mítosz mítosza. In memoriam Szentkuthy Miklós. Budapest: Nap Kiadó, 2001.
Bálint Péter: Szentkuthy álruhában. Közelítések egy gigantikus napló írójához. Budapest: Széphalom Könyvműhely, 2003.
Molnár Márton: Napló és regény - Szentkuthy Miklós műveiben. Budapest: Hamvas Intézet, 2003.
Fekete J. József: P.O.S.T. Szentkuthy Miklós és művei. Újvidék: Forum, 2005.