Szerepjáték

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A szerepjáték egy olyan játéktípus, azon belül is társasjáték, amelyben a játékosok verbális úton alakítanak egy közösen elképzelt fantáziavilágot. A játékosok közötti nézeteltéréseket a szabályok, illetve az azok által meghatározott szereppel és felelősségi körrel rendelkező különleges játékos, a mesélő hivatott elbírálni. A többi játékos a közösen elképzelt világ egy-egy kitalált szereplőjének, a karaktereiknek a bőrébe bújnak. Ennek az azonosulásnak korlátai vannak: a játékosok nem imitálják a karaktereik tetteit, csak szóban közlik azokat. Ugyanakkor a karakter szavai előadhatóak egyes szám első személyben, ilyenkor megengedett a gesztikulálás, az orgánummal való játék és egyéb, a játék menetét nem zavaró metakommunikáció. A szórakozás örömét az okozza, hogy a mesélő motivációt, bonyodalmat biztosít a játékosok karakterei számára, amelyet a játékosok a karakterek irányításával igyekeznek megoldani.

Fontos megjegyezni, hogy a szerepjáték egy folyamatosan alalkuló, a saját határait feszegető játéktípus, ezért sokkal könnyebb történetileg vagy kereskedelmileg azonosítani a szerepjátékokat, mint a tulajdonságai alapján. Ma már elérhetőek többek közt több mesélőt ismerő és mesélő nélküli játékok is, valamint olyanok is, amelyek a szerepjáték egyéb, hagyományosan szükségesnek tartott elemeit nélkülözik, illetve azokat más elemekkel helyettesítik. Ezeket ugyanúgy szerepjátékoknak tekintik. Mivel egyelőre nem ismerjük a játék konkrét korlátait, ezért nem is lehetséges jellemzőkkel definiálni.

A szerepjátékból később több módosult változat jött létre, különösképp az élő szerepjáték (live action role-playing game, LARP) vagy a számítógépes szerepjáték (computer role-playing game, CRPG), amelyekkel nem összekeverendő a szerepjáték eredeti formája, mert ezeket a játéktípusokat éles határok választják el egymástól.

[szerkesztés] A szerepjáték kialakulása

Az 1960-as évek végén Gary Gygax találkozott Jeff Perrennel a Lake Geneva Tactical Studies Associationban, aki már rendelkezett egy szabályrendszerrel középkori harci figurákhoz. Az engedélyével Gary Gygax kibővítette a szabályokat, ami LGTSA Medieval Military Miniatures Rules címen megjelent az International Federation of Wargamers havilapjában. Később a szabályokat továbbfejlesztette és fantasy elemeket is beemelt a játékba, ez a változat Chainmail címen jelent meg 1971-ben a Guidon Games kiadásában.

Az 1974-es GenConon látott napvilágot a Chainmail utódja, a Gary Gygax és Dave Arneson által jegyzett Dungeons & Dragons, röviden a D&D, amely egy olyan típusú figurás harci társasjátékhoz tartalmazott szabályokat, ahol egy kis méretű csapat járhat be egy terepet különböző, a játékvezető által meghatározott akadályokba, ellenségekbe ütközve, miközben kincseket keresnek. A játék egy három kötetet tartalmazó dobozból állt. Taktikai jellegét jellemzi, hogy bajnokságokat rendeztek, ahol kizárólag a sikeresség, hatékonyság volt mérvadó. [1]

Ezután számos szerző jelentetett meg különböző orgánumokban (a The Dragon magazinban, a Polyhedron magazinban, kiegészítő szabályok Arduin Grimoire-ral kezdődő sorában, nyomtatásban kiadott kalandok formájában) szabálymódosításokat, -pontosításokat és -kiegészítéseket, valamint számos újabb D&D kiadás is napvilágot látott. A szabály szövegeinek decentralizáltsága miatt nem voltak általánosan elfogadott szabályok, mindenki csak olyan szabályok alapján játszott, amit ismert - elképzelhető volt, hogy két D&D-ző csapat egyáltalán nem ismert közös forrást.

1977-ben a TSR kiadásában jelent meg az Advanced Dungeons & Dragons (röviden AD&D) és egy újabb, Dungeons & Dragons címmel rendelkező játék (a változat közismert neve Basic D&D), utóbbi egy sorozat első kiadványa volt, amely a kezdő játékosokat zárkóztatta fel az AD&D-hez. [2] Ezek megjelenésekor már piacon voltak a versenytársak is (pl. Tunnels & Trolls, RuneQuest, DragonQuest, Traveller, The Fantasy Trip), és ekkorra már fokozatosan kialakultak a maihoz hasonló szerepjátszási szokások is. [3]

[szerkesztés] Koncepció

Sok gyermekjáték mutat hasonlóságokat a szerepjátékkal, ezek azonban nagyban különböznek kiforrott változatuktól. Egy csapat vadnyugatosdit játszó gyerekkel szemben az igazi szerepjátékosok saját karaktereket alkotnak, melyekkel később előre kidolgozott történetben vesznek részt. Céljuk a westernfilmek vagy regények hangulatának felelevenítése, esetenként újraélése. Emiatt nem kizárt, hogy a játék folyamán a játékosok által átélt kaland egy sokak által ismert könyv, film történetének felelevenítése, szimulálása. A gyakorlatban azonban jellemzőbbek az egyedi, a mesélők fantáziáján alapuló, előzetes elemeket csak kiegészítőként felvonultató történetek.

[szerkesztés] Játéktechnika, szabályok

A szabályok a karaktereket (lelki és fizikai tulajdonságok), a világot, a karakterek és a világ kölcsönhatását modellezik. A karakterek és a világ számszerű megjelenítését statisztikák segítik, amelyek összehasonlítása szabályozza a kölcsönhatások kimenetelét, ahol a véletlent gyakran a kockadobások jelenítik meg. A szabályok nagyban meghatározzák a játékok hangulatát. Egyes játékok nagyon részletes (valósághű) szabályaparátussal rendelkeznek, míg másokba szinte mindent a hangulati elemek döntenek el vagy a kalandmester. A szerepjátszás elengedhetetlen feltétele a kalandmester jelenléte, aki egy személyben felel a sztori előremeneteléért, valamint a szabályok betartásáért. A karakterek két fő csoportra oszthatók: játékos karakterek (JK-k), akiket a játékosok irányítanak, valamint a nem játékos karakterek (NJK-k), akik a kalandmester irányítása alatt állnak.

[szerkesztés] Világ és rendszer

Minden szerepjáték egy rendszerhez - ez alakítja át a játékosok ötleteit a karakterek cselekedeteivé és vissza - és egy világhoz – ez általában különbözik a valós világunktól, nagyobb vagy kisebb részletességgel kidolgozva - kapcsolható. A gyakorlatban a rendszer nem modellezi tökéletes aprólékossággal a teljes világ valós vagy képzelt részét. Ez a hatalmas hiányosság az oka a szerepjáték renszerek nagymértékben bővülő számának. A szabályrendszereket a következő osztályokba sorolhatjuk:

Egyedi rendszer: Az adott játék magáévá tesz bizonyos nézőpontot, és erre összpontosítva, ennek fényében következetesen mutatja be a világot. Ez a legáltalánosabb stratégia, ez az amiért ritkán találunk azonos rendszert a legtöbb játékban. A szabályok azonban hasonló módon kerülnek bemutatásra, hogy könnyen eligazodjanak a játékosok. Magyarországon ez a leggyakoribb.

A fejleszthető rendszer: Gyakorlatban ezek a világ független rendszerek, ezt bővíthetik a játékosok a világtól függő saját komponenseikkel. A legtöbb rendszer azért egy idealizált világra készül (General Role Playing System of RuneQuest, GURPS) ami csak a „fizikai” törvényeket definiálja. A rendszer vagy teljes függetlenséget biztosít az egyedülálló játékkörnyezet kiválasztására (középkor, mai, jövőben játszódó) vagy a szabályok kis módosításával más környezetben is alkalmazhatók (Rolemaster -> Spacemaster).

Egyesített rendszer: egyedülálló rendszer ami gyakran egy nagyon elegáns megoldásra épül. Egyedülálló rendszert tartalmaz: nincs benne olyan lehetőség amit a rendszer ne tudna modellezni (ez persze legtöbbször a játékmesteren múlik). Megengedi, hogy a játékosok a karaktereket akár a saját valódi jellemvonásaikkal ruházzák fel a játék rendszerében.

[szerkesztés] A szerepjáték hatásai az emberre

A szerepjátszók általában kreatívabb, fantáziadúsabb emberek közül kerülnek ki. A különböző képzeletbeli szituációk megoldása később az életben is alkalmazható. Ha valaki deviáns, antiszociális hajlamú a szerepjátékban ezeket a hajlamokat is kiélheti, ezáltal levezetheti feszültségeit. Persze a játék célja nem ez, hanem a szórakozás. A szerepjátékoknak a közhiedelemmel ellentétben nincsenek mérhető negativ hatásai. [4]

[szerkesztés] Magyar szerepjátékok

A magyar nyelven írt és nyomtatott formában megjelent szerepjátékok időrendi felsorolásban.

Harc és Varázslat, Magus, Armageddon 2092 - Mars, Auvron, Codex, Gallia, Requiem, Káosz, M.A.G.U.S. D20

A nem magyar nyelven írt, de magyarul nyomtatott formában megjelent szerepjátékok.

M.E.R.P., Börtönök és Sárkányok, Dungeons & Dragons 3ed, Shadowrun, Cthulhu hívása,Héttenger, Ars Magica , Vampire

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Ez a szabadidő tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../s/z/e/Szerepj%C3%A1t%C3%A9k.html"

Kategóriák: Csonkok (szabadidő) | Csonkok 2005 novemberéből | Szerepjátékok