Szinesztézia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A szinesztézia olyan mentális jelenség, amelyben egyik érzékszerv által keltett benyomás automatikusan aktivál egy másik érzetet, tehát pl. a betűkhöz vagy számokhoz az ember akaratlanul is színeket társít. A szó görög eredetű: syn – egység, aesthesis – érzékelés.

[szerkesztés] Az irodalomban

Az irodalomban a szinesztézia vagy érzetcsere olyan költői eszköz, amely fölcseréli a különböző érzeteket (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés), pl. „színek víg pacsirtái zengtek”, „Egy kirakatban lila dalra kelt / Egy nyakkendő” (Tóth Árpád: Körúti hajnal)., „Napsugarak zúgása, amit hallok” (Ady Endre).