Szocsi
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|||
|
|||
| Elhelyezkedése | |||
|---|---|---|---|
 |
|||
| Kormányzat | |||
| Ország Államrész |
Oroszország Krasznodari kerület |
||
| Alapítás éve Várossá vált |
1838 1896 |
||
| Polgármester | Viktor Kologyazsnij | ||
| Földrajzi jellemzői | |||
| Területe | |||
| Teljes | km² | ||
| Népesség | |||
| Város (2002) | 397 100 fő | ||
| Időzóna Nyáron (DST) |
MSK (UTC+3) MSD (UTC+4) |
||
| Weboldal: http://www.sochiadm.ru/ | |||
Szocsi (oroszul: Со́чи) üdülőváros Oroszországban, a Fekete-tenger partján, a Kaukázus mentén. Határai a Mamajka folyó és a Kudepszta folyó.
Hosszúsága mintegy 147 km, ezzel a világ második leghosszabb városa Honolulu után. 1961-ben egyesítették a környező településekkel, így létrejött az ún. Nagy Szocsi. Közigazgatásilag hozzácsatolták Lazarevka, Maceszta, Hoszta és Adler településeket.
Lakossága a 2002-es népszámlálás alapján 397 500 fő. Távolsága a fővárostól 1969 km.
Éghajlata jellegzetesen szubtrópusi. A Kaukázus 3000 méteres hegyei védik a beáramló hideg északi szelektől, így az évi középhőmérséklet 14 °C fok körül alakul.
A Szovjetunió egykori legnagyobb tengerparti gyógyüdülővárosa volt. Kénhidrogénes forrásait vérszegénység, ideg-, és bőrbetegségek, izületi bántalmak kezelésére javallották. Híresek voltak szanatóriumai is. Már az 1930-as években megkezdődött a gyógyászati intézmények kialakítása, az első jelentős beruházás a balneológiai klinika építése volt.
[szerkesztés] Források
- Bakcsi György: Szovjetunió (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1979.) ISBN 963 243 162 6
Based on work by