New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Szoftverkiadás életciklusa - Wikipédia

Szoftverkiadás életciklusa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A szoftverkiadás szakaszai
A szoftverkiadás szakaszai

A szoftverkiadás olyan disztribúcióra utal, ami valamely szoftvertermék nyilvános vagy magán, legelső vagy új, ill. frissített verziója lehet. Amikor egy szoftverprogram vagy rendszer megváltozik, a programozók és a cég kidolgozzák a program vagy a rendszer terjesztésének módját, ill. a programon vagy a rendszeren végrehajtandó változtatásokat. A [javítócsomagok]] kiadása a változtatások terjesztésének egyik módja, ami történhet letöltéssel vagy kompaktlemezen.

A szoftverkiadás életciklusa öt, jól megkülönböztethető szakaszból áll, melyek leírják a szoftver stabilitását, és a végleges kiadás előtt a fejlesztéshez szükséges mennyiséget. Egy termék minden egyes nagyobb verziója általában átmegy egy szakaszon, amikor új funkciókat adnak hozzá, vagy az alfa állapot; az a szakasz, amikor aktívan keresik a hibákat, vagy a béta szakasz; és végezetül az a szakasz, amikor az összes fontos hibát kijavították, vagyis a stabil szakasz. Közbeeső szakaszok ugyancsak felismerhetők. A projekt fejlesztői hivatalosan bejelenthetik vagy szabályozhatják a szakaszokat, de olykor csak informálisan használják a határidőket a termék állapotának leírására.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A szoftverkiadás szakaszai

[szerkesztés] Prealfa

Olykor prealfa megjelöléssel adnak ki új buildet, az alfa vagy a béta kiadása előtt. Az alfa és a béta verzióval ellentétben a prealfa általában nem „kiadásra kész”. A tervezők ebben a szakaszban még pontosan meghatározzák, hogy milyen funkciói legyenek, és milyenek ne legyenek a terméknek. Ez ugyanolyan, mint a hardvereszközök esetében a prototípus.

[szerkesztés] Alfa

Valamely termék alfa változata még teljes körű hibakeresésre vagy a szolgáltatások teljes megvalósítására vár, azonban eleget tesz a legfontosabb követelnményeknek. Gyakran hiányoznak belőle a végleges változatba ígért funkciók, azonban jól demonstrálja a szoftver megvalósíthatóságát és alapszerkezetét. Mivel ez a kiadási életciklus első legfontosabb szakasza, ezért nevezték el a görög ábécé első, alfa betűjéről.

A szoftver alfa kiadása általában a szoftvertesztelők számára átadott első build.

[szerkesztés] Béta

A béta verzió vagy a béta kiadás egy számítógépprogramnak általában azt az első kiadását jelenti, amiben kezdeti követelményelemzésben valósítják meg az összes funkciót. Nagyon hasznos lehet a belső bemutatókhoz és előnézetekhez a vásárlók kiválasztásában, azonban labilis, és még nem érett meg a kiadásra. Némely fejlesztő erre a szakaszra előnézetként, technikai előnézetként, vagy korai kiadásként hivatkozik. Mivel a kiadási életciklusban az alfa szalaszt követően a második fontos szakasz, ezért a görög ábécé második betűjéről, a bétáról nevezték el.

A béta verzió a fejlesztési ciklus közepén helyezkedik el. A fejlesztők vagy zárt béta, vagy nyitott béta változatban adják ki; a zárt béta verziókat egy kiválasztott csoport számára adják ki tesztelési célból, míg a nyitott bétákat nagyobb közösségnek szánják, többnyire a nagyközönségnek. A tesztelők bejelentik az általuk talált hibákat, és néha kisebb funkciókat is javasolnak, amiket szeretnének látni a végleges változatban.

Amikor a nagyközönség számára elérhető egy béta, akkor azt gyakorta széles körben úgy használják a technológiailag hozzáértők, és az előző verziókban jártasak, mintha ez lenne a végtermék. A freeware vagy a nyílt forráskódú béták fejlesztői általában a nagyközönség számára adják ki, míg a zárt bétákat viszonylag kis tesztelőcsoport kapja. A szoftvert akkor hívják kiadásra késznek, amikor az alkotócsoport egyetért abban, hogy a rendszer eleget tesz a funkcionális követelményeknek, és nem tesznek már új funkciót a kiadásba, ugyanakkor felmerülhetnek még fontos hibák a szoftverben.

[szerkesztés] Kiadásra jelölt

A kiadásra jelölt (angolul: release candidate, rövidítve: RC) kifejezés olyan verzióra utal, aminek nagy esélye van arra, hogy az a végleges termék legyen, amelyik kiadásra kész, hacsak nem jelentkeznek súlyos hibák. Ebben a szakaszban a termék valamennyi megtervezett szolgáltatást tartalmazza, és nincsenek benne különösebb hibák. A termék ebben a fázisban általában kódkész.

Egy kiadást akkor neveznek kódkésznek, amikor a fejlesztőcsapat tagjai egyetértenek abban, hogy teljesen új forráskódot már nem tesznek ebbe a kiadásba. Történhetnek még változtatások a kódban, a hibák kijavítására. Változhat a dokumentáció is, és az adatfájlok is. Új kód már csak a következő kiadásba kerülhet.

[szerkesztés] Arany/általános elérhetőségű kiadás

Az arany vagy az általános elérhetőségű kiadás verzió általában egy bizonyos termék végleges változata. Jellemző rá, hogy szinte megegyezik a végleges release candidate kiadással, a különbség annyi, hogy az utolsó pillanatban felfedezett hibákat is javították benne. Az arany kiadás nagyon stabil verziónak tekinthető, viszonylag hibamentes, a minősége olyan, hogy a végfelhasználók közti széles körben történő terjesztésre és használatra megfelel. A kereskedelmi szoftverkiadásokban ezt a verziót alá is írhatják (amivel a végfelhasználók ellenőrizhetik, hogy a kiadás óta a kódot nem módosították).

[szerkesztés] Dobozos példány

A dobozos példány a lemezre írt végtermék, amit a valódi kiadás tartalmaz, borítótervvel kiegészítve. Leginkább a recenzensek használják ezt a kifejezést az arany mesterlemezektől történő megkülönböztetésre.

[szerkesztés] Stabil/labilis

A nyílt forráskódú programozásban a verziószámozás, vagyis a stabil és a labilis kifejezés különbözteti meg a fejlesztési szakaszt. A stabil olyan szoftververzióra utal, ami alapjában véve azonos azzal a változattal, amit egy elég nagy felhasználói kör tesztelt, és aránylag elfogadhatjuk, hogy nincs benne különösebb probléma, vagy legalábbis ismert és dokumentált probléma. Másrészről a labilis kifejezésnek nem feltétlenül kell azt jelentenie, hogy vannak problémák - inkább azt, hogy olyan továbbfejesztések vagy módosítások történtek a szoftverben, melyek nem estek át alapos tesztelésen, és több elkerülhetetlen változtatás várható. Az ilyen szoftverek felhasználóinak azt lehet tanácsolni, hogy a stabil verziót használják, amennyiben megfelel az igényeiknek, és csak akkor használják a labilis változatot, ha az érdekelt új szolgáltatások nem túl kockázatosak, ha esetleg valami nem működne megfelelően.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu